Van kiút az alkatrészhiány okozta sokkból

A félvezetők és más alkatrészek hiánya kétségtelenül az autógyárakra méri a legnagyobb csapást, az viszont nem csak ezeknek a vegetáló üzemeknek róható fel, hogy lejtmenetben van a hazai ipar 

– mondta a VG-nek Gaszt Attila, a GIA Form tulajdonos-ügyvezetője. A szakembert annak kapcsán kérdeztük, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szeptemberi 2,3 százalékos csökkenés után októberben 3,4 százalékkal mérséklődött az ipari termelés. Gaszt Attila szerint a hazai termelő-gyártó iparvállalatok nagy része nem tanulta meg a leckét, ez különösen igaz az autóipari beszállítókra, így a Covid-krízis közvetett hatásaként – a 2008–2009-es gazdasági válsághoz hasonlóan – sokan újra elveszítették a megrendeléseik tetemes részét. Úgy véli, számos előnnyel jár, ha valaki specializálódik, hiszen a nagy sorozatszámú gyártás könnyebben automatizálható, de könnyen térdre rogyhat az a cég, amely csak egy-egy iparágra vagy két-három partnerre koncentrál. 

Kiemelte, hogy éppen a váratlan események akár végzetes hatását küszöbölheti ki az, aki az ügyfélportfólió és a rendelésállomány terén is kerüli a kitettséget, amennyire csak lehet, diverzifikál, s ennek a célnak az értékesítési stratégiát és a marketingtevékenységet is érdemes alárendelni. Saját példájukat felhozva a GIA Form ügyvezetője elmondta: egyrészt öt szektornak szállítanak – autóipar, orvostechnika, elektronika, erőműtechnika és minden más gyártás –, másrészt náluk egyetlen ügyfélnek sem lehet 20 százalék feletti portfólióaránya. Az 5-10 százalékos hányadot tartják igazán egészségesnek, ami már jókora, de még kezelhető volumen: érdemes mellé erőforrást állítani, a folyamatokat egyéni igények szerint alakítani. 

Ha ne adj’ isten egy ilyen partner kiesik, akkor azt megérzi a cég, de nem roppan bele. Legfeljebb az adott évben gyengébb lesz az árbevétel-arányos eredménye, ám hamar jön helyette más, aki betömi a lyukat

– mutatott rá. Ezzel együtt számos ügyfél mindössze az árbevétel 1-2 százalékát generálja.

A tudatos tervezés melletti legfőbb érv Gaszt Attila szerint az, hogy egyszerre ennyi kihívással talán még soha nem kellett megbirkózniuk a reálgazdasági szereplőknek, gondoljunk csak az akadozó ellátási láncokra, az egekbe szökő energia- és nyersanyagárakra, a magas inflációról nem is beszélve. Mindezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az exportpozíciók számottevően romlottak, és negatív a külkereskedelmi mérleg. 

Az viszont a váratlan nehézségek után kitörési ponttal is kecsegtet, hogy teljesen elszálltak a szállítási költségek. Gaszt Attila szerint, míg korábban a 4-6 ezer dolláros konténerárak voltak megszokottak, addig hamar a 10-12 ezer dolláros szint lett az alap, az utóbbi időben viszont már egészen extrém, 54 ezer dolláros árral is találkoztak, amit képtelenség kigazdálkodni. Éppen ezért számos nagy cég visszahozza Európába a termelését a Távol-Keletről, akár korábban felszámolt gyártóközpontja újranyitásával, akár új partnerségek kiépítésével. Ilyen motivációval a GIA Formtól is kértek már többen árajánlatot szerszámgyártásra, fröccsöntésre.

GIA Form: több lábon állás

Az 1988-ban alapított GIA Form egy többgenerációs érdi családi vállalkozás. A megrendelések 60 százaléka műanyagfröccsöntés, míg a szerszámgyártás súlya 30, a CNC-forgácsolásé pedig 10 százalékos. Tavaly a 67 fős cég 1,69 milliárdos forgalma 112 millió forintos nyereséggel párosult. A további növekedés érdekében Gaszt Attila a meglévő kapacitások százszázalékos kihasználásán túl erős alvállalkozói kör kiépítésére szánta el magát. A cégvezető kiemelte: 

Németországban sok helyen a 100 ezer eurós egy főre eső éves árbevétel elérése az irányadó, náluk egyelőre 75-80 ezer euró körül mozog ez a mutató. 

Ebben ugyanúgy van benne a segédmunkás, a sofőr, a gépbeállító, a mérnök és az ügyvezető, középtávú céljuk, hogy náluk is meglegyen a 100 ezer eurós forgalom fejenként. Ehhez a mostani árfolyam mellett a jelenlegi létszámmal számolva 2,5 milliárd forint feletti árbevétel kellene.