Kifektetési stratégia: több ütőképes magyar társaságra lenne szükség

„Amennyi profitot kivisznek Magyarországról az itt működő külföldi vállalatok, annyi profitot kell hazahozniuk a külföldön működő magyar cégeknek” – Orbán Viktor szerint csak így lehet egyensúlyban tartani a magyar gazdaságot. A kormányfő az évértékelőjében arról beszélt, hogy ennek elérése ugyan még odébb van, de a kabinet a járvány idején sem hátrált ki a „kifektetési pozíciók” erősítésére vonatkozó célkitűzéséből. Sőt, tavaly alakította ki a magyarországi vállalkozások külpiaci szerepvállalásának legnagyobb volumenű – cégenként akár négymilliárd forint támogatást nyújtó – ösztönzőjét,

a Külpiaci növekedési támogatási programot, amelyben 49 projekt megvalósítása zajlik. A fő célországok között van Románia, Szerbia, Horvátország, valamint az Amerikai Egyesült Államok

– közölte a VG érdeklődésére a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézménye hozzátette, hogy kiemelkedő megtérülést biztosító üzleti tervekkel kapott támogatást például egy kínai egészségipari befektetéssel, egy tatárföldi vegyipari – gumibitumen-gyártó – üzem építésével, valamint egy brazíliai szárnyastakarmány-gyár létrehozásával összefüggő invesztíció.

A HEPA az elmúlt két évben csaknem 77 milliárd forinttal támogatta magyar vállalatok külföldi beruházásait, aminek eredményeként mintegy 152 milliárd forint értékben valósulhatnak meg projektek. Földrajzi összevetésben az látszik, hogy Magyarország exportforgalmának valamivel több, mint a háromnegyede az Európai Unión belül realizálódik, ám ez nem jelenti azt, hogy az unión kívüli piacok ne lennének keresettek. „A szomszédos, nem EU-államok mellett számos sikert éltek és élnek meg a magyar exportőrök ma is a nyugat-balkáni régióban, Oroszországban és a közép-ázsiai térségben, az öböl menti országokban a Távol-Keleten vagy éppen Észak-Amerikában” – közölte az ügynökség, külön is kiemelve a Balkán nyugati részét. A vissza nem térítendő támogatási konstrukciók közül ugyanis elsőként az erre a régióra kiírt beruházástámogatási programot indították útjára 2019 őszén.

„A kifektetési stratégiában bőven van tennivaló, bár az elmúlt években mintha látszódott volna valamennyi növekedés ezen a téren. Különösen a 2018-as és a 2020-as év volt erős, de természetesen jelentős hullámzás lehet egy-egy nagyobb tranzakció nyomán” – mondta a VG-nek a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője, Regős Gábor. Szerinte

a kifektetést nehezíti, hogy az itthon előállított hozzáadott érték jelentős hányada, mintegy fele kapcsolódik külföldi tulajdonú vállalatokhoz, azaz kevesebb jövedelem áll a külföldön beruházni szándékozó magyar cégek rendelkezésére.

A kifektetés stratégiájához tehát az szükséges, hogy több legyen a nemzetközi szinten is ütőképes és invesztálni képes magyar társaság. Erre azért is szükség van – folytatta –, mert a befektetések jövedelmei soron a magyar gazdaság jelentős deficitet ér el, évente mintegy 2400 milliárd forintot – ezt a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai csak félig tudják kompenzálni.

A leginkább exportképes ágazatokat tekintve a támogatási programok statisztikái alapján a HEPA úgy látja, hogy a magyar vállalatok több meghatározó szektorban is képesek sikereket elérni. Hagyományosan erősnek számít a jármű- és a gépipar, valamint az elektronika, de az élelmiszer-, az egészség-, a vegy-, az agrár- és a környezetipar is jó eredményeket tud felmutatni. Regős Gábor ezt azzal egészítette ki, hogy olyan ágazatokban jó az esély, ahol van versenyképes magyar vállalkozás, hiszen ott rendelkezünk releváns tudással – ezek közül eddig a Mol és az OTP járt az élen a külföldi terjeszkedésben. Az elemző a piacok közül szintén a Balkánt és a közvetlen régiónkat emelte ki, valamint az olyan területeket – elsősorban a feltörekvő országokat –, ahol még van „jó üzlet”, tehát ahol viszonylag kis befektetéssel, a technológiai előnyt kihasználva lehet profitot elérni.