A pandémia és az eredetileg vártnál sokkal súlyosabb, hosszabb ideig tartó csiphiány csak a nyitánya volt azoknak a nehézségeknek, amelyek hetek óta sújtják az európai gyártókat.
Az orosz–ukrán háború ugyanis még egyet „csavart” az eddig is nagy kihívásokkal küzdő járműipari és elektronikai előállítók helyzetén. Ezek a szektorok azért is fontosak, mert az elektronikai és a gépgyártás, valamint a kapcsolódó ágazatok adták ez év januárjában az ipari termelés 27,4 százalékát, míg a jármű-előállítás további 21,9-et tett ki, azaz a két nagy terület a hazai ipari termelés közel feléért felel.
Ugyanakkor a világpiaci ellátási láncok folyamatos, lassan megszokottnak mondható bizonytalanságai, valamint az amúgy is tendenciózusan emelkedő alapanyagárak mellé a fegyveres konfliktussal együtt megérkezett egy újabb energiaár-robbanás, karöltve a forint gyengülésével. Az ipari gyártást pedig azért is érinti mindez az átlagnál jobban, mert míg a kereskedelem vagy az építőipar jellemzően könnyen hárítja a vevőkre, a végfelhasználókra a megnövekedett költségek egy részét, addig a klasszikus ipari termelésben sokkal nagyobb az árnyomás.
Sőt, e termelési módok esetében szó sincs olyan profitmarzsokról, mint mondjuk a jelentős hozzáadott értékű k+f tevékenységeknél vagy épp a szoftverfejlesztésben. A nagy beszállítói láncok részeként működő ipari termelők vagy épp az elektronikai gyártók jellemzően 6-8 százalék körüli nyereségráta mellett munkálkodnak, ezért a költségek nagymértékű változása igen hamar „felzabálja” az üzemi nyereségeket.
Ám ha a növekvő kiadásokat részben sikerül is továbbhárítaniuk az ipari termelőknek, még mindig ott vannak a múlt év tavasza óta akadozó ellátási láncok. Ezek kiszámíthatatlanná és ezzel drágábbá is teszik az előállítást.
A fix költségeket például akkor is kell fizetni, ha a gyártás valamilyen alkatrész, rész-egység hiánya miatt időlegesen leáll – ezt fejelte meg a háború.
Egy név nélkül nyilatkozó, nálunk is nagy üzemet működtető amerikai autóipari beszállító Ukrajnában öt helyszínen üzemeltet kábelkorbács-kötegeléssel és -előállítással foglalkozó gyárat. Pár napja kiderült: e cégek el sem képesek érni az északkeleti szomszédunkban lévő üzemeiket, azt sem tudják, hogy működőképesek-e. A kábelköteg az autógyártásban nélkülözhetetlen – akár tíz kilométernyi kábel is lehet egy gépkocsiban.
A kábelköteghiány teljes egészében érinti a beszállítói láncot – ha ez fellép, a jármű-összeszerelő üzemek nem képesek működni. Amennyiben pedig kevesebb autó készül, arányosan kevesebb megrendelést kapnak a beszállítói láncolat egyéb szereplői, így a probléma tovagyűrűzik.
Az uniós gyártókhoz már két hete sem érkezett elegendő alkatrész. Így például a Volkswagen és a BMW kábelkötegekre vár. Ugyanis a termelés több nagy beszállítónál akadozik, többek között a német Leoninál és a francia Nexansnál. Mi több, a VW tulajdonában lévő Porsche már fel is függesztette a gyártást lipcsei üzemében. Ez pedig Magyarországot is érinti: a Porsche modellek itteni beszállítóinak vissza kellett fogniuk az alkatrész-előállítást.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.