Kisvárosnyi mérnököt szippantott fel a BYD

Bőven meghaladja már a százezret a BYD-nél foglalkoztatott felsőfokú végzettségű munkatársak száma, ebben is rejlik a kínai óriásvállalat villámgyors fejlődése, amelynek eredményeként a tavalyi évzáró negyedévben a cég átvette a Teslától a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójának járó kitüntető címet. 

A BYD csak az idén eddig tízezer magasan kvalifikált dolgozóval bővítette a szürkeállományát – jelentette be a társaság a Weibo közösségi oldalán. Ráadásul a diplomások közötti megoszlás a magasabb képzettségi szintek felé tolódik el az idén, hiszen a frissen felvettek 70 százaléka mester- vagy doktori diplomával rendelkezik és 30 százalék az alapfokú diplomások részaránya. 

Valóságos agytröszt dolgozik a BYD-nél 

Az új munkatársak 80 százaléka a kutatási-fejlesztési (k+f) területen kezdi meg munkáját. Konkrét adatot legutóbb a 2023-as évet összefoglaló jelentésében közölt a kínai autógyártó és technológiai vállalat. E szerint a BYD 2023 végén összesen 703 504 alkalmazottat foglalkoztatott, köztük 524 673 fizikai dolgozót és 104 003 technikust, utóbbiak között is sok ezer a diplomás. 

Kimutatásuk szerint a tavalyi év végén a BYD-alkalmazottak közül 

• 31 506-an rendelkeztek mesterfokozattal vagy annál magasabb végzettséggel, 
• 89 914-en pedig alapfokú diplomával.

Kína a hihetetlenül jól megszervezett felsőfokú oktatására építve technológiai nagyhatalommá nőtte ki magát úgy, hogy közben a mennyiségi alapokra helyezett képzés minőségben sem maradt a világszínvonal alatt. 

A kínai egyetemekről jövőre 77 ezer friss diplomás mérnök és tudományos területen fokozatot szerzett fiatal kerül ki doktori fokozattal a tarsolyában, s őket minden gond nélkül felszívja a piac. 

Ezzel szemben az Egyesült Államokban negyvenezren ballagnak el az egyetemekről doktori disszertációjuk megvédése után, ám közülük a Georgetown University adatai szerint mindössze 25 ezer tekinthető amerikainak, a többi külföldi hallgató. 

Egy kimutatás szerint évente tízmillió kínai szerez valamilyen fokozatot a felsőfokú képzések során, közülük hárommillióan a mérnöki- és reáltudományok, és a technológia területén. 

Kimeríthetetlen az utánpótlás

Azaz a hatalmas felvevőpiac kiterjedt, széles körű kínálattal találkozik, ahol a végzetteknek egyenes és kikövezett út vezet az egyetemről a vállalati szférába. A kínai felsőoktatásban tavaly 37,75 millió volt a diákok száma, utánpótlásból tehát nem lesz hiány.

A BYD frissen szerződtetett mérnökei egyébként nem csak az autógyártás területén hasznosíthatják a megszerzett tudásukat, Szegeden első európai óriásgyárát építő kínai vállalatcsoport az akkumulátorgyártásban is meghatározó szereplő. A világpiaci részesedése – a dél-koreai SNE Research piackutató szerint – a januártól májusig tartó időszakban 15,7 százalék volt, amellyel a globális második helyen áll a szintén Magyarországon, Debrecenben építkező CATL mögött (37,5 százalék). A BYD-nek a szórakoztatóelektronikában és a vasúti közlekedés területén is vannak érdekeltségei.