késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az extrém hőség miatt több mint 47 ezer ember halt meg tavaly Európában a Barcelona Institute for Global Health kutatóközpont modellje szerint, amelyről a hét elején számoltak be.
Nem meglepő módon Dél-Európában volt a legmagasabb a halandóság 2023-ban, amely az eddigi legmelegebb év volt. Becslések szerint Görögországban egymillió lakosra vetítve 393 hőség okozta haláleset történt, Bulgáriában 229, Olaszországban 209, Spanyolországban pedig 175. Ehhez képest Németországban a becslések szerint egymillió lakosra 76 haláleset jutott, emlékeztetett tudósításában a Deutsche Welle internetes kiadása.
Jelentősen több nő halt meg az extrém meleg miatt a vizsgált országokban, mint férfi,
és szintén nem meglepő, hogy az idősek különösen kiszolgáltatottak.
Több lett volna az áldozat, ha nem alkalmazkodunk
A jelentés azonban azt is megállapította, hogy az olyan intézkedések, mint az egészségügyi ellátás javítása, a korai előrejelző rendszerek, a jobb kommunikáció és a munkahelyi egészségügy terén elért fejlődés mind csökkentették a hőség okozta halálozási arányt. Ezek nélkül a halálesetek száma 80 százalékkal magasabb lett volna, különösen sok időset sikerült megmenteni.
Kiderült az is, hogy maga az emberi szervezet is alkalmazkodik a változó körülményekhez. A kutatók megállapították, hogy a legalacsonyabb halálozási kockázattal járó hőmérséklet fokozatosan emelkedett a 2000–2004 közötti időszakban mért 15 Celsius-fokról 17,7 Celsius-fokra a 2015–2019 közötti időszakban.
Ez azt jelzi, hogy kevésbé vagyunk érzékenyek a hőségre, mint a század elején, ami valószínűleg az általános társadalmi-gazdasági fejlődésnek, az egyéni viselkedés javulásának és az olyan közegészségügyi intézkedéseknek köszönhető, mint a 2003-as rekordnyár után bevezetett hőségmegelőzési tervek
– mondta ezzel kapcsolatban Elisa Gallo a tanulmányt vezető kutató.
Terjed a nyugat-nílusi láz vírusa
Az extrém időjárással terjednek a korábban ismeretlen betegségek, például a nyugat-nílusi láz vírusa is a kontinensen, az idén a legtöbb esetet Spanyolországból és Görögországból jelentették, és már nyolc ember halálát okozta.
A vírust szúnyogok terjesztik, a fertőzés fejfájást, rossz közérzetet, lázat, hányást és fáradtságérzetet okoz.
A fertőzöttek mintegy 80 százaléka nem tapasztal tüneteket, alig egy százalékuknál azonban az idegrendszert is megtámadja a betegség, számolt be a Politico.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint az idén július végéig öten haltak meg Görögországban, ketten Olaszországban és egy ember Spanyolországban. Helyi sajtójelentések szerint azonban a spanyol áldozatok száma ennek a duplája, és a sevillai hatóságok a lakosság nyomására új preventív intézkedéseket is kénytelenek voltak bejelenteni.
Magyarországról is jelentettek esetet
Görögországból 31, Olaszországból 25, Spanyolországból 5, Ausztriából, Magyarországról és Szerbiából 2-2, Franciaországból és Romániából 1-1 esetet jelentettek. Minden érintett térségben vagy a közvetlen szomszédjában korábban is jelen volt a vírus.
A nyugat-nílusi láz vírusa ellen nincs oltás, sem orvosság a kezelésére.
Megelőzni lehet szúnyogirtással, a teljes testet fedő ruházattal és szúnyoghálóval vagy légkondicionáló felszerelésével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.