Borítékolható a hazai téli gázfelhasználás érezhető csökkenése, annak ellenére is, hogy az uniós tagországok a keddi döntésük szerint egyelőre csak önkéntes alapon fogják vissza 15 százalékkal a felhasználásukat augusztustól jövő márciusig, továbbá hogy Magyarország alá sem írta a megállapodást. A csökkenést ugyanis kikényszerítik a magas árak. Ez a hatás a versenypiacon vásárló felhasználóknál már érvényesül, augusztustól pedig a lakosságnál is, a rezsicsökkentés előírásainak minapi módosítása révén. Az utóbbival a hazai szabályozás lényegében már a 15 százalékos uniós döntés előtt lépett a takarékoskodás érdekében.
Az évek óta tízmilliárd köbméter körüli hazai gázfelhasználásból nagyjából másfél milliárd köbmétert kellene lefaragni Magyarországon, de nem biztos, hogy így értendő az uniós döntés, amelynek a részletszabályai még nem ismertek. Kézenfekvőbb, hogy a megjelölt hónapokban kell majd 15 százalékkal elmaradni a bázistól, azaz az előző hat év azonos hónapjainak átlagától.
„A tízmilliárd köbméterből 2,6 milliárd köbméter jut az áramtermelésre és 3,3 milliárd köbméter a lakosságra. Ez az a két tétel, amely nagyon kritikus, és ahol nagyon nehéz csökkenteni. A 220 voltos feszültséget például mindenképpen fenn kell tartani, a villamosenergia-rendszer egyensúlyához szükséges kiegyenlítő energia pedig csak gázüzemű erőművekből származik” – válaszolt a VG-nek Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari szakértője. A rezsicsökkentés módosulása azonban kikényszeríti majd a megtakarítást. Az ismert összefüggés szerint a hőmérséklet egy fokkal történő mérséklése 5-6 százalékkal csökkenti a fűtési célú gázfelhasználást. Ez azért is tetemes arány, mert a hazai háztartások gázfelhasználásának mintegy 90 százaléka fűtésre és a használati meleg víz előállítására megy el. Ennek alapján a szakértő nem zárja ki, hogy akár hárommilliárd köbméter alá is mehet az éves szintű lakossági gázigény, de sok múlik majd azon, hogy mennyire lesz kemény a tél. Az átlaghőmérséklet alakulása 15-20 százalékkal is befolyásolhatja a gázfelhasználást.
A lakossági lehetőségek kapcsán a VG korábban beszámolt a gázhasználat kiváltásának formáiról, például a meglévőnél hatékonyabbra cserélhető a gázkazán, fűtésre és vízmelegítésre használható a napelemek árama, és telepíthető geotermikus berendezés is. Ám fontos kiemelni, hogy a lakosságnak csak egy része engedheti meg magának ezeket az egymillió forintnál induló beruházásokat, amelyek műszakilag sem mindig kivitelezhetők, a beszerelésük pedig a pénz mellett idő- és kapacitásigényes is. Az e téren induló új lakossági beruházások ezért az előttünk álló télen aligha szólnak bele érdemben az országos gázigény lefaragásába.
Az ipari gázfelhasználás esetleges visszafogását szívbe markolónak nevezte az elemző. Ott is a fűtés kapcsán a legegyszerűbb a helyzet Pletser Tamás szerint: lejjebb kell csavarni a termosztátot, és a plázákat is elég lehet télen például 15 fokig felfűteni.
Ám a gáz alapanyagú műtrágyának a mezőgazdaság közvetítésével fontos szerepe van az élelmezésben, vagyis stratégiai termékről van szó. Ráadásul külföldről sem szerezhető be feltétlenül megfelelő minőségű műtrágya, illetve nincsenek számottevő többletkapacitások. Márpedig műtrágya nélkül a Föld csupán másfél milliárd embert tudna eltartani.
Ezzel egybecsengve műtrágyapiaci szakértők is arra hívták fel a VG figyelmét, hogy a termék szűkös külföldi kínálata és az átlagosnak ígérkező hazai termés mellett mindenképpen szükség van a hazai műtrágyagyártás szintjének fenntartására. Még úgy is, hogy a gáz drágulása és más termelési költségek növekedése mellett maga a műtrágya is egyre többe kerül.
Az uniós döntés részletszabályai még nem ismertek, ezért a gázfelhasználás 15 százalékos csökkentéséről nem lehet elmondani, hogy teljesíthető vagy nem teljesíthető – erről Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője nyilatkozott a napokban a VG-nek. Meglepőnek tartotta, hogy az Európai Bizottság a 15 százalékos fogyasztáscsökkentéshez kötné az újonnan létrehozandó szolidaritási mechanizmusok igénybevételét. Mindazonáltal jelezte: a fogyasztás csökkentése nem érintené előnyösen Magyarországot.
Romániában sem írhatják elő a hatóságok a gázfogyasztás csökkentését, amíg az az EU-ban nem válik kötelezővé – erről szerdán George Niculescu államtitkár nyilatkozott újságíróknak az MTI tudósítása szerint. Az államtitkár is emlékeztetett, hogy a takarékoskodás egyelőre önkéntes alapú. Romániának október 31-ig kell az uniós energiaügyi tanács kedden megszavazott rendeletével összhangban módosítania a gázellátási vészhelyzeti tervét, hogy elérje a fogyasztás 15 százalékos csökkentését, már abban az esetben, ha az Európai Bizottság ellátásbiztonsági uniós riasztást hirdetne ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.