Számos európai – köztük magyarországi – példát hoz az OecoGlobus elemzése arra, hogy az egyes országok milyen takarékoskodási intézkedésekkel reagálnak a meglendült energiaárakra. Mint felidézi, az Európai Unió egységes terve szerint a tagországok az idei télen önként arra törekednek, hogy 2023 márciusáig 15 százalékig mérsékeljék az energiaszükségletüket.
Az előzmény ismeretes: az áram- és gázárak már tavaly elkezdtek emelkedni, majd egyenesen elszabadultak, miután Oroszország ez év februárjában megtámadta Ukrajnát. Az Európában meghatározó hollandiai gáztőzsdén (TTF) a gáz megawattóránkénti ára szeptemberi határidős piacon 2022. augusztus 26-án 340 euró fölötti rekordszintre emelkedett, Németországban pedig akkor először lépte át az áram ára a lélektani határnak is számító ezer eurót. A megoldást több ország energiaügyi minisztere is sürgeti, az OecoGlobus által idézett Tinne Van der Straeten belga energiaügyi miniszter egyenesen teljes európai árbefagyasztást javasol, egyelőre azonban az országok szintén születnek a döntések.
Hollandiában például 2023-tól a nagy, azaz az 50 ezer kilowattóra fölötti áramfogyasztók kötelesek csökkenteni az energiaigényüket.
Az intézkedés a holland kormány számításai alapján 2030-ig 19 petajoule gáz, illetve 7 petajoule árammegtakarítást eredményez, ami 4 millió hordó olajnak felel meg. Berlinben csaknem kétszáz történelmi épület kivilágítását mérsékelték, de Ausztriában és Olaszországban, valamint Németországban is csökkentették a közvilágítást az utcákon. A lakosság is spórol a jelentősen emelkedő energiaszámlák hatására. Az ARD országos közszolgálati televízió megbízásából készített felmérés szerint a német lakosság csaknem 70 százaléka alacsonyabb fogyasztásra törekszik a mindennapokban.
A magyar kormány 2022 júliusában jelentette be, hogy ez év augusztus 1-jétől változnak a 2012-ben bejelentett csökkentett, majd a csökkentés óta változatlan szinten alkalmazott energiaárak. Megjelent az átlagos fogyasztáson felüli lakossági piaci ár kategória, amelyet villamos energia esetében éves szinten 2523 kilowattóra, a földgáz esetében 1729 köbméter feletti használatnál kell alkalmazni. Az áramfogyasztásra meghatározott limit felett a lakosságnak majdnem a duplájára, 36-ról 70,1 forintra emelkedik az ár kilowattóránként. A lakossági piaci ár bevezetése után – a Mavir adatai szerint – 2022 júliusában 5,6 százalékkal, 3759 gigawattórára mérséklődött az áramfogyasztás az egy évvel korábbihoz képest. A hónap utolsó hetében pedig 9 százalékos volt a mérséklődés, amit az OecoGlobus döntően a hónap közepén bejelentett rezsicsökkentési szabályok módosításának hatásával magyaráz. A GKI és a Masterplast által végzett reprezentatív felmérés alapján a megkérdezettek kétharmada szerint a megváltozott rezsiszabályok valamilyen mértékben, de érinteni fogják a háztartásukat. Huszonhat százalékuk egyértelműen azt jelölte meg, hogy az intézkedés nem érinti őket.
A kutatásban azt is megállapították, hogy legnagyobb arányban várhatóan a családi házzal és az átlagosnál nagyobb alapterületű ingatlannal rendelkezők szembesülnek a költségek emelkedésével. A megkérdezettek átlagosan havi szinten 27 ezer forintos rezsiemelkedésre számítanak.
A Technológiai és Ipari Minisztérium számításai szerint az áram esetében 5,6 millió hazai fogyasztóból 4,2 millió, a gáz esetében 3,5 millió fogyasztóból 2,6 millió átlagos vagy az alatti fogyasztású. 2022. szeptember közepén jelentették be, hogy az energiaintenzív (2021-ben a nettó árbevétel 3 százalékát elérő vagy azt meghaladó), termelő kkv-k támogatást kaphatnak. Az intézkedés értelmében 2022 októbere és decembere között az energiaköltségek tavalyi szintjéhez képest az emelkedésnek felét állami támogatással biztosíthatják a jogosult cégek, és energiahatékonysági beruházásaikhoz az önerő maximum 15 százalékáig állami támogatást vehetnek igénybe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.