Áshatják a hatos paksi blokk gödrét is

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a szokásos feltételekkel megadta az engedélyt ahhoz, hogy kitermeljék a két új paksi atomblokk közül a második – amely Pakson már a hatodik – létesítéséhez a talajt a talajvíz szintje felett. Az első gödörásáshoz 2021 októberében járult hozzá az OAH, a munkával a múlt év őszéig végzett is a Duna Aszfalt Zrt., majd levonult a területről. „A Duna Aszfalt Zrt. a szerződésében vállalt feladatait határidőre elvégezte az elvárt minőségben. Az adott projektünk az 5. blokk alatti terület előkészítő földmunkái közül a talajvízszintig való földletermelés volt. A Duna Aszfalt Zrt. a munkálatok végeztével a területet visszaadta a fővállalkozónak és levonult 2022 novemberében” – tájékoztatta a társaság nemrég a Világgazdaságot.

Nem alapértelmezés azonban, hogy az újabb talajkitermelés is a Duna Aszfalt feladata lesz, de amint információnk lesz róla, közzétesszük. 

 Ugyanis – mint megírtuk –, ahhoz, hogy ki lehessen emelni az alapozáshoz harminc méterig a földet, résfalakra van szükség, amelyek megakadályozzák, hogy a talajvíz elöntse a munkaterületet. A résfalak gondoskodnak arról, hogy ne változzon meg a működő blokkok alatti talajvízszint, ami azok stabilitása és biztonságos működése miatt fontos.

Orbán–Lihacsov-tárgyalás ma délelőtt

A közelmúltban újabb fordulóponton jutott túl a két 1200 megawattos, 3 plusz generációs – vagyis például jó néhány biztonsági megoldással erősített – atomerőmű építésére indult beruházás. Az Európai Bizottság jóváhagyta a kivitelezésre és a pénzügyi feltételekre vonatkozó szerződéseket. A módosításra azért volt szükség, mert a beruházási környezet több pontos módosult az eredeti megállapodás kilenc évvel ezelőtti aláírása óta. Ma délelőtt a fővállalkozó Atomsztrojexport (ASZE) anyavállalata, az oroszországi Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett a továbbiakról, erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter adott hírt a Facebook-oldalán. Kulcskérdés a projekt felgyorsítása. (Amint lesz hír a tárgyalások eredményéről, közzétesszük.) 

A beruházásra több okból is szüksége van Magyarországnak:

• készülni kell a ma működő paksi blokkok leállítására annak ellenére, hogy terítéken van az egységek újból üzemidő-hosszabbítása,
• növelni kell a hazai energiatermelésen belül a karbonmentes tevékenység arányát, e feltételnek az atomenergia megfelel,
• geopolitikai megfontolásból nagyobb súllyal kell támaszkodni a belföldi energiatermelésre és csökkenteni az importnak való kitettséget (igaz, az új és a ma működő atomerőmű üzemanyaga is külföldről érkezik, vagyis a nukleáris alapú energiatermelésnek is van egy erős, importfüggő oldala),
• az előrejelzések alapján a növekvő hazai energiaigények kielégítése érdekében további folyamatosan és nagy mennyiséget termelő, úgynevezett zsinóráramot adó nagy erőművekre van szüksége Magyarországnak. Az atomerőművi blokkok ilyenek, ugyanakkor az újak jól szabályozhatók is lesznek.
   

Nem hallgathatók el a kockázatok sem. A Roszatom projektjei közül a Paks II. az egyetlen, amelyik uniós országban zajlik. Ez korábban előny volt az orosz társaságnak, amely ezzel uniós referenciához jutott, ám Ukrajna megtámadása miatt az Oroszország ellen elrendelt nemzetközi szankciók nehezítik a kivitelezést. Jó eséllyel e nehézségek leküzdése is terítékre került a ma délelőtti, magas szintű tárgyaláson. A két új blokknak a hivatalos közlés szerint 2030-ra el kell készülnie.