Serkentették a magyar áramexportot a naperőművek

Az egy évvel korábbinál jóval alacsonyabb szinten alakult ki a hazai árampiac júniusi egyensúlya. A bruttó havi rendszerterhelés 8,53 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a csökkenésből pedig csak mintegy 2 százalékot magyaráz meg az, hogy a havi átlagos hőmérséklet is esett 2,4 százalékkal – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) havi jelentéséből. Még rosszabb lett volna a helyzet a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) termelése nélkül: a rendszerterhelés 9,71 százalékkal esett volna.  

A gázosok pihentek, a fotovoltaikusok taroltak

Az erőművi termelés az előző év júniusához képest 10,65 százalékkal csökkent, mert egybeestek a nukleáris, a lignit- és a gázerőművek tervezett karbantartásai:

• a 2000 megawattos Paksi Atomerőműben a hónap kétharmadában 480 megawatt teljesítmény hiányzott, az utolsó harmadban csak 236 megawatt,
• a Dunamenti Erőmű G3 blokkja június kétharmadában nem termelt, és alig tért vissza a termelésbe, amikor
• elkezdődött a Gönyűi Erőmű karbantartása,
• az Újpesti Erőmű továbbra sem termelt,
• a Nyíregyházi Erőmű egész júniusban nem termelt,
• a Debreceni és Csepeli Erőmű, valamint a BERT-es egységek eseti jelleggel üzemeltek.

Így a gázos termelésből átlagosan 600 megawatt teljesítmény hiányzott júniusban, együttes termelésük közel 23 százalékkal volt kisebb, mint tavaly júniusban. Mivel május óta tart a Mátrai IV. blokk karbantartása – előreláthatóan augusztus közepéig –, 224 megawatt teljesítmény esett ki az erőmű igénybe vehető teljesítményéből, a hazai fosszilis kapacitás pedig összesen 20,48 százalékkal maradt el a 2022. júniusitól. 

Vitték a németek az európai áramot 

Júniusban a magyarországi másnapi árak átlaga 96,57 euró volt megawattóránként, ami egy év alatt 60 százalékos esés. Igaz, az idei májusinál 9 százalékkal magasabbra nőttek , elsősorban azért, mert követték a gáz drágulását. Az import szerepe a kisebb termelés mellett is csökkent: a hazai ellátásból májusban 29,87 százalék, júniusban már csak 26,4 százalék jutott a behozatalra. A naperőművi termelés időszakában jellemzően exportált az ország.

A júniusi európai áramáramlásokat alapvetően a nagy németországi importigény, illetve az erős balkáni kínálat határozta meg. 

A havi átlagos órás exportteljesítmény 70 megawatt volt Szlovákia felé, miközben jellemzően 1000 megawatt feletti az átlagos import ebből az irányból (2022-es átlag 1443 megawatt volt). Magyarország két legfontosabb importforrása ebben a hónapban Románia és Szerbia volt, ahol a bőséges vízerőművi termelés, valamint a romániai és a bulgáriai atomerőművi karbantartás befejezése erős kínálatot eredményezett. A Szerbia felőli import júniusban elérte az 543 megawattot, az utóbbi másfél év legnagyobb értékét. De importpozícióba került Magyarország az összes déli szomszédjával, így Horvátországgal és még Szlovéniával szemben is.