Hátszelet kapott az eddig mindig elkaszált erőműterv

Ismét bekerült a közbeszédbe egy szivattyús-tározós erőmű magyarországi létesítésének a terve, miután Lantos Csaba energiaügyi miniszter július végén egy ilyen projekt szükségességéről beszélt.

A gondolat több évtizedes, de mivel egy ilyen erőmű építése a környezet jelentős átalakításával jár, erősek vele szemben az ellenérzések. Nem kedveznek a létesítésének a domborzati viszonyok sem: egy szivattyús-tározós erőmű teljesítménye ugyanis annál nagyobb, minél magasabban van az alsó tavához képest a felső, amelynek a lezúduló vizével áram termelhető. A létesítmény nem is elsődleges energiatermelésre, hanem tárolásra való, hiszen a felső tóba a pillanatnyilag felesleges árammal juttatják fel a vizet, amellyel később energiát állítanak elő.

A számos megvizsgált, és lehetségesnek tartott helyszín közül korábban éppen a legalkalmasabbnak tűnő Prédikálószék ellen volt a legnagyobb a felzúdulás, így nem véletlen, hogy külföldi projektek is szóba kerültek. Lantos Csaba most Szerbiát említette, de korábban szó volt romániai és ukrajnai együttműködésben kialakítandó szivattyús-tározós erőműről is. Igaz, mivel az energiatárolás és -termelés stratégiai terület, talán mégsem olyan szerencsés egy magyar határokon kívüli energiatároló és -termelő létesítményre nagyban támaszkodni. 

Van már kész terv, csak poros

Lapunk információi szerint a legfiatalabb, ezzel kapcsolatos terv bő hatéves. Valaska József, a Mátrai Erőmű akkori vezérigazgatója 2018-ban azt mondta a Világgazdaságnak, hogy mivel az energiatárolás a következő évtizedek legnagyobb üzletének ígérkezik, az általa vezetett társaság belépne erre a piacra. A Mátrai Erőmű ezért a Teslával egy 5 megawattos száraztároló létesítésébe fogott (nincs róla értesülésünk, hogy végül mi lett az együttműködésből), az MVM-mel pedig ki kívánt alakítani az erőmű közelében, a hegyekben egy 600 megawattos, hagyományos szivattyús-tározós erőművet. „A terv már régen elkészült. A tárolók Detknél kapcsolódhatnak rá az országos hálózatra” – közölte Valaska József. Az általa közölt helyszínnel azonos lehet az, amire a Telex is tippelt – Markaz –, ugyanis ott van a Mátrai Erőmű hűtőtava.

Nagyon kell, de nem ígér gyors megtérülést 

A szivattyús-tározós erőmű hazai érdekessége, hogy a beruházás mindig csak a háttérben, távoli tervként van a listán, arról soha nem került le, de soha nem is láttak hozzá a megépítéséhez. A mellette szóló érvek a villamosenergia-rendszer egyensúlyának megtartásához kapcsolódtak. Először elsősorban a szélerőművek miatt növekvő szabályozási feladatokra, majd a két új paksi blokk belépése következtében keletkező áramtöbblet eltárolására hivatkozva érveltek mellette. A projektben elsősorban az MVM gondolkodott annak nagysága és amiatt, mert az MVM leánycége a rendszerirányításért felelős Mavir. Ám lapunk korábbi cikkei szerint képbe kerül a jelenleg MVM-leány Mátrai Erőmű, továbbá a Szinerg Energia Kft., a Pannonpower Rt. és a Kárpát Energo, a lehetséges helyszínek között pedig a Dunakanyar, a Zemplén, a Mátra és a Mecsek. Az MVM egymaga mintegy harminc helyszínt vizsgált meg. Sokan viszont támadták, vagy gazdaságtalannak tartották a tervezett beruházást.

Húsz év alatt sok ötlet, nulla haladás

Összegyűjtöttük a szivattyús-tározós erőmű magyarországi történetét annak tükrében, hogy 2003 óta a szakmai illetékesek, döntéshozók hogyan vélekedtek róla, és mi történt ténylegesen:

2003: Tombor Antal, a Mavir Zrt. akkori vezérigazgatója elkerülhetetlennek nevezte egy szivattyús tározós erőmű építését, legkésőbb 2010-ig. Ám azt is mondta, hogy lennének is külföldi befektetők, de ekkora beruházást hosszú távú szerződés nélkül senki sem vállal.

2004: Folytak az egyeztetések a Magyar Energiahivatallal egy ilyen beruházásról, amelyre a villamosenergia-rendszer szabályozása miatt látszott nagy szükség.

2005: Az MVM Rt. vagyongazdálkodási igazgatója nyilatkozott a Világgazdaságnak egyebek mellett arról, hogy a társaság mérlegeli egy tározós vízerőmű létesítésének lehetőségét.

2006: Tombor Antal a Prédikálószéket nevezte a legalkalmasabb helyszínnek, de jelezte, hogy nincs iránta befektetői érdeklődés. A pécsi Pannonpower Rt. korábban fontolgatta, hogy az egyik külszíni fejtésénél kialakít egy 100-300 megawattos tározós erőművet, amely 40-60 milliárd forintba került volna.

2006: Gerse Károly, az MVM Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a szivattyús tározós erőmű hiánya miatt lehetetlen a szélerőművek nagyobb mértékű elterjedése.

2006: A Szinerg Energia Kft. négyéves engedélyt kapott elsődleges energiaforrás választására a Magyar Energia Hivataltól (MEH) egy 600 megawattos szivattyús tározós erőmű létesítéséhez. A beruházás akkor 150 milliárd forintosnak ígérkezett, és a Zempléni-hegység déli részére tervezték.

2007:  A System Consultinghoz tartozó Kárpát Energo készült egy komplex területrendezésre, amelynek vízszabályozási és tározóserőmű-építési része is lett volna, ukrán területen. Lapunk egy másik cikkében azt írta, hogy Kapolyi László magyar vállalkozó évek óta készíti elő az e projekttel összekötendő ukrajnai villamosenergia-termelést.

2007: A Világgazdaság helyzetképet adott a szivattyús-tározós erőmű akkori létesítésének lehetőségéről és költségéről.

2007: A Magyar Szélenergia Társaság elnöke szerint (az energiatárolás miatt) lökést adhatna a szélenergia-biznisznek a Zemplénben a Hideghegyre tervezett, 600 megawattos szivattyús-tározós erőmű.

2007: Bakács István, az E.On Hungária igazgatósági tagja szerint egy új építésű tározós erőmű megtérülése 20 éves távlatban is kérdéses, ráadásul emelné az áram árát.

2007: Élénk tiltakozás a zempléni az Aranyos-völgybe tervezett szivattyús erőmű és a völgyzáró gát építése ellen. Koncz Ferenc a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés akkori alelnöke szerint az erőmű halálos csapást mérne a környék idegenforgalmára. Illés Zoltán, a Fidesz zöld tagozatának alelnöke három versenyző projektről beszélt, amelyek az érintett dél-zempléni területen felépítenék a szivattyús tározós erőművet. Ehhez három beton víztározó medencét alakítanának ki. Kettőt a völgy felett közel 600 méteres magasságban és egyet magában a völgyben. A szükséges 31 millió köbméter vizet a Bodrogból és a Hernádból nyernék. Illés Zoltán az erőmű működési elvét egy WC lehúzásához hasonlította.

2008: A magyarországi megújuló stratégia tervezete szerint erősen kérdéses a szivattyús-tározós megoldás megtérülése a hazai domborzati viszonyok mellett.

2009: Miután ismertté vált az MVM tározós erőművének terve, több befektetői csoport is engedélyeztetést indított a Magyar Energia Hivatalnál, sikerrel. Emiatt leszűkült azon helyszínek köre, amelyek közül az MVM válogathat. A vizsgálatra érdemes, mintegy 30 területből tíz került fel a cég rövidített listájára. Ezek a Duna-kanyarban, a Zemplénben és a Mátrában találhatók, erdős, mezőgazdasági vagy felhagyott katonai, illetve részben védett területen. A vizsgált beruházások kilowattóránként 650–1500 euróba kerültek volna akkori áron. Külföldi helyszínek is szóba jöttek, de ott számolni kell több száz kilométernyi távvezeték megépítésével és a határkeresztező kapacitások használati díjával is – minderről a Mavir főmunkatársa, Szeredi István beszélt egy rendezvényen.

2009: Az MVM számos hazai helyszínre kért engedélyt, de egyet sem kapott, környezetvédelmi aggályok miatt.

2011: Az MVM romániai együttműködésben mérlegelte szivattyús-tározós erőmű létesítését, régiós terjeszkedése részeként.

2011: Az MVM bel- és külföldi lehetséges helyszíneket vizsgált egy ilyen létesítmény számára, holott az ország 2030-ig szóló energiastratégiája nem tartalmaz ilyen beruházást. Viszont egy akkori friss műszaki és gazdaságossági szempontokkal dolgozó tanulmány szerint mégis szüksége van a hazai villamosenergia-rendszernek egy „gyors reagálású, flexibilis” eszközre, ami a nemzetközi példák alapján egy szivattyús-tározós erőmű lehet. Egy kilowattonként legfeljebb 950 euróból létrehozható erőmű építése került terítékre, a legkisebb kockázatú helyszíneknek a Dunakanyart és a Zemplént ítélték. Külföldi helyszínek mellett nem szóltak számottevő érvek.

2012: Az Energiainfó sajtóklubjában az hangzott el, hogy Magyarország 2012 januárjában halasztást kért a szén-dioxid kvóták bevezetésére. Cserébe felajánlotta, hogy MVM 120 milliárd forint értékben megvalósít három olyan beruházást, amelyek összköltsége éppen megfelel az ingyen kért kvóta adott árfolyamon számolt árának. Ezért az MVM-nek 2020-ig egy szivattyús-tározós vízerőművet kell építenie – ez képviseli a 120 milliárdos tételen belül a meghatározó részt –, le kell fektetnie a magyar-szlovák összekötő gázvezetéket, és meghonosítani az energiafelhasználás okos mérési rendszerét.

2015: Bencsik János, a parlament gazdasági bizottsága energetikai albizottságainak elnöke, illetve a fenntartható fejlődés bizottság alelnöke felvetette egy 600 megawattos szivattyús-tározós erőmű megépítésének szükségességét.