Megugrott júliusban a magyar gázimport

Júliusban Magyarországon 3 százalékkal kevesebb gáz fogyott, mint a tavalyi azonos hónapban, és 8 százalékkal kevesebb, mint két éve júliusban – mutatta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A 153 gigawattórás csúcsnapi felhasználás azonban megfelelt az átlagosnak.

Többet mond a 2021-es adathoz való hasonlítás

A fogyasztás szerkezetéről egyelőre csak júniusi adatot tudott közölni a MEKH, eszerint a lakossági fogyasztás éves alapon nem változott, az erőművi 30 százalékkal csökkent, az ipari viszont 22 százalékkal nőtt. 

Az ellátásban a nettó import szerepe éves alapon 9 százalékkal nőtt, és 23 százalékkal volt magasabb a júniusinál. A kisebb fogyasztás és az 1 százalékkal szűkülő termelés mellett 13 százalékkal több gáz kerülhetett a tárolókba a tavaly júliusinál, és 31 százalékkal több az idei júniusinál. A belföldi nettó termelés júniushoz képest 4 százalékkal csökkent.

Az előző hónaphoz képest a napi átlagos nettó import 19 százalékkal nőtt, 2022. október óta ez volt a legmagasabb havi volumen. A bruttó import 32 százalékkal emelkedett, de az export is megugrott 64 százalékkal. Behozatali oldalon a mosonmagyaróvári és a kiskundorozsmai behozatal is jócskán megnőtt. A román és a szlovák szállítás a megelőző havihoz hasonló szinten volt. A horvát import 10 százalékkal esett, miközben minimális ukrán behozatal volt. 

A szlovák forgalom kismértékben csökkent, alacsony szinten volt. A román szállítás nagyot csökkent, horvát kivitel nem volt. Osztrák reverz szállítás nem volt a hónapban.

Bizonytalan egyensúlyban volt az európai piac

Mérsékelt volt a kereslet a júliusi nemzetközi földgázpiacokon, így erősen csökkentek a határidős árak, és 2021. november óta a legalacsonyabb szintre esett a cseppfolyós földgáz (LNG) havi mennyisége. A többlet-LNG Ázsiában kelt el. Az árak erős ingadozása arra utal a jelentés szerint, hogy az alacsony árszinten kialakult piaci egyensúly nagyon érzékeny, és várhatóan rövid távú. Keresleti oldalról a magas tárolói szint okoz rugalmatlanságot a rövid távú többlet nehezebb elhelyezésével, a kínálati oldalon pedig a források szűkösségére vonatkozó várakozások járulnak hozzá a hirtelen árkiugrásokhoz. A növekvő tél-nyár spreadek jelzik, hogy a piac árazza a téli fűtési kereslet felfutásakor a hiányzó orosz helyére belépő, helyettesítő földgázforrások várható szűkösségét, a magasabb árszinten elérhető többlet-LNG-forrásokra vonatkozó várakozásokat.