Leszerepelt az árampiacok összekapcsolása

Bár Magyarország megúszta a négy balkáni országot sújtó áramellátási zavar közvetlen negatív hatását, a baj megismétlődhet, és nem biztos, hogy mindig ilyen szerencsések maradunk.

Jól jönnek a napelemes-tárolós rendszerek

Tévedés az a sok helyen olvasható feltételezés, hogy a minapi blackout mögött az áramrendszerek amiatti egyensúlytalansága állt, hogy a hálózatoknak túl sok, ingadozó termelésű napelemet kell kezelniük – válaszolt a Világgazdaságnak Turai József energiapiaci szakértő, a T-Energy Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. A zűrzavar valódi oka az lehetett a helyi rendszerirányítóktól érkező tájékoztatás szerint, hogy az albán–görög határon kiégett egy túlterhelt, 400 kilovoltos trafóállomás.

Egyelőre a szénerőműnek áll a zászló

Az eset rávilágít, hogy bővíteni, erősíteni kell a hálózatokat, de arra is, hogy a napelemek éppen hogy nem növelték, hanem mérsékelték a bajt Turai József magyarázata szerint. Használatukkal ugyanis a légkondicionálók üzemeltetésekor kevésbé terheljük, nyúzzuk az országos hálózatot. Az pedig külön jó, ha áramtároló is társul hozzájuk. Az országos hálózat azonban nem erősíthető meg egyik napról a másikra, és nem telepíthetők nagy számban és gyorsan a hibrid napelemes rendszerek sem a kisebb keresetű balkáni országokban. Ezért ellátásbiztonsági szempontból a szénerőművek megtartása, sőt, újak építése a leginkább kézenfekvő megoldás a Balkánon. „Ez persze a másik véglet: valójában a nap- és szénerőművek működtetésének a harmonizálására kell törekedni” – mutatott rá a szakember.
A nyár viszont már itt van, tehát további hőhullámok várhatók. Így igencsak esélyes a múlt heti balkáni áramellátási zavar többszöri megismétlődése.

Amikor nem jól teljesít az algoritmus

Magyarország részben amiatt úszta meg a balkáni blackout negatív hatását, mert az árampiacaink nincsenek összekapcsolva. A piac-összekapcsolás – magyarázta Turai József – a szabad határkeresztező
kapacitások optimális kiosztását, a kapacitások minél nagyobb arányú kihasználását jelenti, de nem mindig az árak kiegyenlítődését. Jó eszköznek tűnhet, amikor kellemes, 20 fok van, süt a nap, és enyhén fúj a szél. Az optimalizáláson dolgozó algoritmus azonban szélsőségesebb esetben megzavarodik, gyorsan ingadozó és kilengő árakhoz vezet. 

Szerda reggel például a megawattóránkénti elszámolóár

• a francia tőzsdén 3 euró,
• a németországin 500 euró,
• a magyarországin 120 euró volt.

Az ilyen hatalmas eltérések aligha fogadhatók el, és piaci manipulációról sincs szó. Hibáról, felelősségről azonban igen Turai József szerint. Az uniós rendszerirányítók szervezetének (ACER) meg kellene neveznie az elfogadhatatlanul működő árak felelősét, legyen az a kapacitásokat kiosztó JAO platform, a rendszer-üzemeltetők vagy más szervezetek. Ezzel szemben a kereskedők most éppen azon az útmutatáson szörnyülködnek, amelyet a német tőzsde (Epex) és a horvát tőzsde (Cropex) honlapján olvasnak: nincs semmi baj, de a kereskedők figyeljék jobban a határkeresztező kapacitások kiosztását.

Nulla jó hír

A szakember a következő tanulságokat fogalmazta meg:

• Ha fokozódnak a balkáni hőhullámok, és leépítjük, kivezetjük, megadóztatjuk a balkáni szénbázisú áramtermelést, miközben nem tudunk minden alacsony jövedelmű balkáni háztartásba hibrid napos plusz tárolórendszert telepíteni, akkor tönkre fog menni ezen országok villamosenergia-rendszere.
• Érhető módon Bosznia, Szerbia, Montenegró, Bulgária de még Románia sem rohan, hogy azonnal kivezesse a szenes flottáját.
• Tény, hogy elindult/beindult a napos és szeles kapacitásboom a Balkánon, de egyelőre a kapacitások több mint 80 százaléka Romániára, Görögországra és Magyarországra koncentrálódik.
• A szerbiai rendszer-üzemeltető tudatta, hogy több mint 5000 megawattnyi új, nem konvencionális megújulót nem tud (vagy a szenes lobbija miatt nem akar) befogadni.
• Amikor hirtelen kell 500-1000 megawatt áramot „betolni” a rendszerbe, azt most még csak a víz- és a szénerőművek tudják garantálni.
• Románia 2 gigawattos (ennyi a Paksi Atomerőmű teljesítménye) gázos flottát épít, Magyarország is, de ezek kedvező hatására még várni kell.
• Addig is egy jól algoritmizált rendszer és kevésbé trehány rendszer-üzemeltető (Epex, JAO) segíthet áthidalni az átmeneti időszakot.
• Az most pedig végképp nem megoldás, hogy teleszórjuk további 100 ezer megawattnyi napos és szeles kapacitással a balkáni régiót, mert az ottani hálózatok nem nyugat-európai színvonalon működnek.