Négy év múlva nyit az új hulladékhasznosító

Már friss költségszámítási, logisztikai és műszaki tanulmányok is fellelhetők az ország másodikként építendő kommunálishulladék-hasznosítójához kapcsolódóan. Az eddig egyetlen ilyen hazai létesítmény a budapesti Rákospalotán működik, tulajdonosa és üzemeltetője a Mohu Budapest. A második várhatóan Soroksáron épül, és a hazai hulladékgazdálkodás koncessziós rendszeréért felelős Mohu Zrt. lesz a gazdája.

A Mohu Budapest a Budapesti Közművek (BKM) és a Mol 50-50 százalékos vegyesvállalata. Ebbe a társaságba került át tavaly a BKM-hez tartozó FKF Zrt. hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenysége és eszközállománya is, míg a köztisztasági feladata megmaradt. 

Régi álom az új hulladékhasznosító

A Huha 2. nemcsak nevében kapcsolódik a működő, rákospalotai Huhához, hanem létesítésének körülményeiben és a terveiben is. 

Nem meglepő, hogy a Huha 2.-re vonatkozó új vizsgálatok is a XXIII. kerületi Ócsai út és az M0-s autópálya találkozási helyére összpontosítanak, és a költségszámítások is az eredeti kalkulációból indultak ki. A Világgazdaság 2016-os cikke szerint a már akkor is több évtizedes elképzelés szerint a Huha 2.-nek évi 600 ezer tonna kommunális hulladékot kellene eltüntetnie. (Összesen körülbelül egymillió tonnáról lenne szó a háztartási hulladék 70 százalékának újrahasznosítását feltételezve, de ebből évi 400 ezer tonnával megbirkózik a Huha.)  A Huha 2.-től 2016-ban évi 60 ezer tonna szennyvíziszap és 300 ezer tonna szemét elégetését remélték, és 50 milliárd forintot szánt volna rá az állam. Ennyi azonban Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (akkori és mostani) elnöke szerint valószínűleg csak barnamezős beruházásra lett volna elég, egy zöldmezős projekt elvihetett volna további 10-15 milliárdot.    

Ebből az 50 milliárdból indult ki az a múlt évi, az Új nemzeti kiválóság program Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapjából finanszírozott tanulmány is, amely

• egy évi 230 ezer tonna települési szilárd hulladékot (TSZH) befogadó,
• alaperőműként működő,
• az év során szinte végig 55 megawatt kiadott hőteljesítménnyel
• és 14,6 megawatt villamos teljesítménnyel üzemelő létesítménnyel számol.

Az 50 milliárd forintot a főváros adná beruházási összegként, a maradék hitel lenne, vagy önrész.  

A modell nem projektterv, de jó fogódzó

Az így két variációban is elvégzett, egységnyi előállított energiára vetített, állandó és változó költségekre vonatkozó következtetéseket azonban itt két okból sem érdemes ismertetni. Egyrészt, mert a 2022-es adatfelvétel óta számos mutató (az infláció mértéke, a felvett hitel nagysága, futamideje és kamata, az elérhető támogatás és az önrész nagysága, a szállítási és más költségek alakulása, az energia ára és még sok más) megváltozott. Még fontosabb, hogy jelen esetben egy tájékozódásul szolgáló modellszámításról van szó, amelytől jó eséllyel el fognak térni a Mohu létesítményének műszaki paraméterei, konkrét beruházási és működési feltételei, de talán még a helyszíne is. 

Még négy év, és átadhatják 

Pethő Zsolt, a Mohu Zrt. vezérigazgatója tavaly márciusban azt válaszolta a Világgazdaságnak, hogy cége egy évi legalább 100 ezer tonna szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas hulladékégető építését vállalta. (Ez tehát kisebb mennyiség a fent említett 230 ezer tonnánál, és nyilván kisebb beruházási költséget is indokol.) Nyilvános adatok szerint továbbá a társaság 2028-ra tervezi a létesítmény üzembe helyezését. Az előkészületekben nemzetközi tervezőcég működik közre.

Mindazonáltal kiemelendő, hogy 

amely a tanulmány időpontjában fennálló gázárak mellett évi 25 milliárd forint nettó bevételt termelne az állami közigazgatás szemszögéből. A Huha 2.-beruházáshoz kapcsolódó logisztikai elemzést közel egy éve kitette a honlapjára a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is. Emellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egy tavalyi díjnyertes TDK-dolgozatának szerzői felmérték, hogyan illeszthető a Huha 2. által termelendő hő a budapesti távhőrendszerbe, és készült dolgozat a létesítmény távhőpiaci szerepéről is.