A magyar EU-elnökség központi témája az európai versenyképesség javítása, amit az energetikában is érvényesíteni kell – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter az uniós energiaügyi miniszterek keddi informális ülése után, Budapesten. A miniszter előremutatóaknak értékelte az uniós energiaügyi miniszterek informális ülésén folytatott szakpolitikai vitákat.
A versenyképesség fokozása érdekében kulcsfontosságú az energiaszuverenitás és energiabiztonság megerősítése a miniszter szerint,
aki figyelmeztetett, hogy az elsődleges energiaforrások használatában az Európai Unió még mindig több mint 60 százalékban külső országoktól függ.
Magyar kezdeményezésre napirendre vették a geotermikus energia felhasználásával kapcsolatos lehetőségeket a keddi ülésen. Ez a megújuló energiaforrás áramtermelésre vagy fűtésre is használható, és folyamatosan rendelkezésre áll, szemben az időjárásfüggő megújulókkal, a nap- és a szélenergiával, amelyek egyébként szintén nagyon hasznosak – magyarázta Lantos Csaba. A tárcavezető rámutatott, hogy a tagállamok átlagosan kevesebb mint 1 százalékát használják ki a geotermikus lehetőségeknek, ezen a területen nagy a mozgástér.
Az uniós tagállamoknak június 30-ig kellett elkészíteniük nemzeti energia- és klímatervüket, amelyben összefoglalták, milyen lépéseket tesznek a közös európai karbonsemlegességi célok elérésére. A miniszter emlékeztetett, hogy az Európai Unió 2050-re vállalta a karbonsemlegesség elérését, ehhez pedig 2030-ra meg kell valósítani az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését 1990-hez képest.
A célokban nincs vita és még ebben a fél évben kiderülhet, hogy a 2030-ra kitűzött célok tarthatók-e, illetve a megvalósításukra milyen további lépéseket kell tenni.
Az energiaágazat versenyképessége kulcskérdés Európában, de a magasabb európai energiaárak miatti versenyhátrányt úgy kell ellensúlyozni, hogy a tagállamok nem mondanak le a dekarbonizációs célokról.
Az ülés résztvevői folytatták a két korábbi EU-elnökségi ciklusban megkezdett megbeszélést az európai áramhálózat jövőjéről. Évente 67 milliárd eurót kellene Európában az áramhálózat fejlesztésére fordítani a globális versenyképességi és a karbonsemlegességi célok eléréséhez, valamint a pénzügyi források mellett összehangolt uniós szabályozásra is szükség van.
Történt néhány furcsaság rezsifrontonMagyarországot nem lehet kimozdítani az uniós rezsi-összehasonlításban elért legjobb pozíciójából, a földrész más országiban azonban meglepő áram- és gázárak is születtek júniusban . A rezsi összességében szelídült Európában. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.