Egyre többeket érint az egész éves energiaszegénység Európában a hőhullámok miatt
Minden télen európaiak milliói küzdenek azért, hogy otthonukat melegen tartsák, azonban nemcsak a téli számlák kifizetése okoz gondot egyre többeknek, hanem nyáron is a villanyszámla kifizetése – írta Euronews . A klímaváltozás miatt pedig azzal kell számolni, hogy egyre melegebbek lesznek a nyarak, és növekszik a hőségnapok száma is.
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens
A cikk szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens a bolygón, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Szakértők azt jósolják, hogy 2100-ra 10 millióról 100 millióra nő a szélsőséges hőségnek kitett európaiak száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolja, hogy tartózkodjunk a hőségtől, és tartsuk hűvösen otthonunkat a magas hőmérséklet mellett, ám az egyre magasabb áramszámlák mellett ezt nem mindenki tudja majd megtenni.
Az Eurostat adatai szerint az európai háztartások ötödét nem tudják megfelelő hőmérsékleten tartani nyáron. A rossz szigetelés, a szellőzés hiánya, a napsugárzás elleni védelem hiánya és a ritka légkondicionálási lehetőségek milliókat tesznek ki a potenciálisan veszélyes hőhatásnak.
A lisszaboni székhelyű Zero Portugal klímavédelmi civil szervezet nemrégiben végzett kutatásából az derült ki, hogy
a megkérdezettek 55 százaléka nem tudja felfűteni vagy épp nyáron kellően lehűteni az otthonát.
„A szigetelés hiánya miatt a ház nagyon hideg télen, nyáron pedig könnyen felmelegszik – mondta egy válaszadó. – Nem tudtuk időben felújítani a nyílászárókat, pedig nagy szükség volna rá, mivel rosszul szigetelnek, és nem volt pénzünk külső hőszigetelésre sem.”
Ugyanígy gondok adódnak a számlák kifizetésével is, ugyanis a válaszadók szerint egyre drágul az áram és a gáz. Többen pont emiatt nem tudják sem átszellőztetni, sem megfelelően hűteni otthonukat, ugyanis energiatakarékossági okokból a ventilátorokat is ki kell kapcsolniuk.
A nyári energiaszegénység sokkal nehezebben kezelhető
Az ECODES spanyol civil szervezet sok ember küzd az otthonában nyáron és télen egyaránt, de a nyári energiaszegénységet sokkal nehezebb kezelni.
Amikor egy sűrű városi területen élünk, ahol kevés fa és park van, a város maga gyűjti össze az éjszaka folyamán felszabaduló hőt, ami megnehezíti az otthon hűtését ezekben az órákban
– magyarázza Javier Tobías építész.
Bár az idei nyár legalábbis az elmúlt hetekig enyhébb volt, Spanyolországban még mindig 40 fok feletti a hőmérséklet. Az ország az 1950 óta eltelt 74 évből csak 24-ben lépte túl ezt a csúcsot. Most minden nyáron több napig megtörténik.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a szélsőséges hőség évente több mint 175 ezer ember halálát okozza Európában. A hőstressz az éghajlattal összefüggő halálozások vezető oka a kontinensen, mivel a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok súlyosbítják a krónikus betegségeket, beleértve a szív- és érrendszeri, légúti és agyi érrendszeri betegségeket, a mentális egészséget és a cukorbetegséggel összefüggő állapotokat.
A Francia Lakásügyi Hátrányos Emberek Alapítványa (FAP) idézi azt a kutatást, amely szerint Franciaországban minden hetedik ember olyan területen él, ahol 2050-ig minden nyáron több mint 20 rendkívül meleg napnak lesz kitéve. Az épületek hasonló problémákkal küzdenek, mint Európa többi részén: rossz szigetelés és a nap melege elleni védelem hiánya. Passzív hűtési megoldások nélkül – teszi hozzá Denise – a légkondicionáló válik az alapértelmezett választássá, ami hozzájárul a környezetszennyezéshez és az energiaszámlák további növekedéséhez.
Energiaszegénység Magyarországon is?
Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi – erről Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője nemegyszer beszélt már az orosz–ukrán háború kirobbanása óta és az annak nyomán elszabaduló és azóta is hektikus energiaárak kapcsán. Többször is megerősítette, hogy nem szabad kivezetni a magyarországi rezsitámogatásokat, mert energiaszegénységi csapdahelyzetet teremt. Megjegyezte azt is, az EU-ban minden ötödik háztartás fűtési, illetve díjfizetési nehézségekkel küzd.
Korábban a Világgazdaság is írt róla, hogy a rögzített áraknak van egy keveset hangoztatott előnyük. Ez pedig az, hogy védik a fogyasztókat a durva piaci árkilengésektől,
hiszen az orosz–ukrán háború nyomán többször láthattunk elszabaduló energiaárakat, míg a lakosság rezsiköltsége minimálisan változott. Azért minimálisan, mert az éves átlagfogyasztást a fogyasztók háromnegyede-négyötöde nem lépi túl. A rögzített hatósági árakat igen nagy piaci ármozgások mellett is sikerült szinte teljesen megőrizni.
Amiért Hortay Olivér a rezsicsökkentés fenntartása mellett többször is érvelt, nem „csupán” az energiaszegénység. Ugyanis amióta bevezették a rezsicsökkentést, tényszerűen kijelenthető, hogy jelentősen csökkent a késedelmes fizetések száma és az elmaradások összege is. A kiszámítható és a jövedelmekhez mérten alacsony díjakat ugyanis könnyebb hónapról hónapra kigazdálkodni, mint a piaciakat, amelyek Európa-szerte energiaszegénységet okoznak.
A lakossági árak idehaza még tovább faraghatók az otthonfelújítási program keretében. Az sem mellékes, hogyha kisebb az éves lakossági fogyasztás, a hatósági árak fenntarthatóságára létrehozott rezsivédelmi alapot is csökkenteni lehet, azaz az államnak megéri energiahatékonyságot ösztönző beruházásokat támogatnia.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.