Egyre többeket érint az egész éves energiaszegénység Európában a hőhullámok miatt

Minden télen európaiak milliói küzdenek azért, hogy otthonukat melegen tartsák, azonban nemcsak a téli számlák kifizetése okoz gondot egyre többeknek, hanem nyáron is a villanyszámla kifizetése – írta Euronews . A klímaváltozás miatt pedig azzal kell számolni, hogy egyre melegebbek lesznek a nyarak, és növekszik a hőségnapok száma is.

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens  

A cikk szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens a bolygón, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Szakértők azt jósolják, hogy 2100-ra 10 millióról 100 millióra nő a szélsőséges hőségnek kitett európaiak száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolja, hogy tartózkodjunk a hőségtől, és tartsuk hűvösen otthonunkat a magas hőmérséklet mellett, ám az egyre magasabb áramszámlák mellett ezt nem mindenki tudja majd megtenni.

Az Eurostat adatai szerint az európai háztartások ötödét nem tudják megfelelő hőmérsékleten tartani nyáron. A rossz szigetelés, a szellőzés hiánya, a napsugárzás elleni védelem hiánya és a ritka légkondicionálási lehetőségek milliókat tesznek ki a potenciálisan veszélyes hőhatásnak. 

A lisszaboni székhelyű Zero Portugal klímavédelmi civil szervezet nemrégiben végzett kutatásából az derült ki, hogy 

„A szigetelés hiánya miatt a ház nagyon hideg télen, nyáron pedig könnyen felmelegszik – mondta egy válaszadó. – Nem tudtuk időben felújítani a nyílászárókat, pedig nagy szükség volna rá, mivel rosszul szigetelnek, és nem volt pénzünk külső hőszigetelésre sem.”

Ugyanígy gondok adódnak a számlák kifizetésével is, ugyanis a válaszadók szerint egyre drágul az áram és a gáz. Többen pont emiatt nem tudják sem átszellőztetni, sem megfelelően hűteni otthonukat, ugyanis energiatakarékossági okokból a ventilátorokat is ki kell kapcsolniuk.

A nyári energiaszegénység sokkal nehezebben kezelhető

Az ECODES spanyol civil szervezet sok ember küzd az otthonában nyáron és télen egyaránt, de a nyári energiaszegénységet sokkal nehezebb kezelni.

– magyarázza Javier Tobías építész.

Bár az idei nyár legalábbis az elmúlt hetekig enyhébb volt, Spanyolországban még mindig 40 fok feletti a hőmérséklet. Az ország az 1950 óta eltelt 74 évből csak 24-ben lépte túl ezt a csúcsot. Most minden nyáron több napig megtörténik. 

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a szélsőséges hőség évente több mint 175 ezer ember halálát okozza Európában. A hőstressz az éghajlattal összefüggő halálozások vezető oka a kontinensen, mivel a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok súlyosbítják a krónikus betegségeket, beleértve a szív- és érrendszeri, légúti és agyi érrendszeri betegségeket, a mentális egészséget és a cukorbetegséggel összefüggő állapotokat.

A Francia Lakásügyi Hátrányos Emberek Alapítványa (FAP) idézi azt a kutatást, amely szerint Franciaországban minden hetedik ember olyan területen él, ahol 2050-ig minden nyáron több mint 20 rendkívül meleg napnak lesz kitéve. Az épületek hasonló problémákkal küzdenek, mint Európa többi részén: rossz szigetelés és a nap melege elleni védelem hiánya. Passzív hűtési megoldások nélkül – teszi hozzá Denise – a légkondicionáló válik az alapértelmezett választássá, ami hozzájárul a környezetszennyezéshez és az energiaszámlák további növekedéséhez. 

Energiaszegénység Magyarországon is?

Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi – erről Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője nemegyszer beszélt már az orosz–ukrán háború kirobbanása óta és az annak nyomán elszabaduló és azóta is hektikus energiaárak kapcsán. Többször is megerősítette, hogy nem szabad kivezetni a magyarországi rezsitámogatásokat, mert energiaszegénységi csapdahelyzetet teremt. Megjegyezte azt is, az EU-ban minden ötödik háztartás fűtési, illetve díjfizetési nehézségekkel küzd.

hiszen az orosz–ukrán háború nyomán többször láthattunk elszabaduló energiaárakat, míg a lakosság rezsiköltsége minimálisan változott. Azért minimálisan, mert az éves átlagfogyasztást a fogyasztók háromnegyede-négyötöde nem lépi túl. A rögzített hatósági árakat igen nagy piaci ármozgások mellett is sikerült szinte teljesen megőrizni.

Amiért Hortay Olivér a rezsicsökkentés fenntartása mellett többször is érvelt, nem „csupán” az energiaszegénység. Ugyanis amióta bevezették a rezsicsökkentést, tényszerűen kijelenthető, hogy jelentősen csökkent a késedelmes fizetések száma és az elmaradások összege is. A kiszámítható és a jövedelmekhez mérten alacsony díjakat ugyanis könnyebb hónapról hónapra kigazdálkodni, mint a piaciakat, amelyek Európa-szerte energiaszegénységet okoznak.

A lakossági árak idehaza még tovább faraghatók az otthonfelújítási program keretében. Az sem mellékes, hogyha kisebb az éves lakossági fogyasztás, a hatósági árak fenntarthatóságára létrehozott rezsivédelmi alapot is csökkenteni lehet, azaz az államnak megéri energiahatékonyságot ösztönző beruházásokat támogatnia.