Mesterséges intelligencia a szinkron világában: láthatatlan ellenség és megmentő egyben

Nemrég jelent meg a 2020-as év egyik legmegosztóbb videójátékának, a Cyberpunk 2077-nek a kiegészítője, a Phantom Liberty, amely amellett, hogy teljesen átdolgozta a játék rendszerét, egy másik meglepő dolgot is tartalmazott: az első olyan mesterséges intelligencia által szinkronizált karaktert, akinek az alapjátékban még egy élő szinkronszínész, Milogost Reczek adta a hangját. Reczek 2021-ben hunyt el, de családja beleegyezésével a CD Projekt Red fejlesztőstúdió vissza tudja hozni az általa életre keltett karakter hangját a kiegészítőben.

A mesterséges intelligencia (MI) manapság bizonyos körökben kezd szitokszó lenni, hiszen az amerikai forgatókönyvírók is azért tüntettek hónapokon keresztül, hogy szabályozzák az olyan chatbotok, mint a ChatGPT használatát, így nem kell félniük attól, hogy elveszítik a munkájukat, és a végleges megállapodás értelmében kompenzációt kapnának a munkájukért abban az esetben is, ha a stúdiók MI segítségével dolgoznak. 

Jövő a videójáték-iparban

A 2018-ban megjelent Red Dead Redempiton 2 egy nyílt világú szerepjáték, átlagosan 50 órányi játékidővel, amely tele van interaktálható karakterekkel, és a mai napig az egyik legnagyobb szövegkönyvvel rendelkező videójáték. A The Guardian adatai szerint 1200 különböző hang szólal meg benne, amelyeket nagyjából 700 szinkronszínésszel vettek fel közel 2200 nap alatt. Tehát a játék nyolcéves fejlesztéséből több mint hat évet fordítottak a szinkronmunkára, ezt azóta sem múlta felül egy stúdió sem.

Ez viszont akkora anyagi és időbeli befektetés, amit a legtöbb kisebb stúdió nem engedhet meg magának, így szükségük van egy alternatív megoldásra. Bár manapság népszerűek a vizuális narrációval ellátott, teljesen beszéd nélküli játékok, a nagy álmok megvalósításához szükség van a szinkronmunkára.

A stúdió azon a véleményen van, hogy természetesen a nagy videójáték-fejlesztők továbbra is alkalmazni fogják az olyan tehetséges és kedvelt szinkronszínészeket, mint Troy Baker (The Last of Us, Uncharted-sorozat, Death Stranding) és Laura Bailey (Worldof Warcraft, The Elder Scrolls V: Skyrim, Marvel’s Spider-Man), de a kisebb stúdióknak költséghatékony és időtakarékos megoldás lehet.

Mesterséges intelligencia a filmekben

A filmiparban is kezd elterjedni az MI-szinkron technológiája. Az ukrán fejlesztésű Respeecher egy olyan alkalmazás, amely képes archivált hanganyag és az általuk szabadalmazott MI-algoritmusok alapján új dialógusokat létrehozni szinte bármelyik ember hangján, csak a megfelelő hangmintákra van szükség. Ennek a kezdeményezésnek köszönhető, hogy 

Jones lemondott a szereplésről korára és már megöregedett hangjára hivatkozva, de beleegyezett, hogy a hangjáról készült régi felvételeket felhasználhatják továbbra is. Egyelőre azóta nem született hasonló példa a filmiparban, de a lehetőségek itt is hasonlók, mint a videójáték-fejlesztők esetében. Egy animációs film készítésekor is rengeteg időt szánnak a szinkronmunkára, a kis költségvetésű stúdiók pedig sokszor nem engedhetik meg maguknak, hogy ismert színészeket alkalmazzanak, ezért számukra is megoldás lehet egy Replica-szerű hangtár, ahonnan hivatalosan felhasználhatnak több száz szinkronhangot.

A mesterséges intelligencia szabályozásának kihívásai

Ahogy a forgatókönyvírók, úgy a szinkronszínészek is féltik a munkájukat és sokan nem nézik jó szemmel az MI-szinkron fejlődését. Dan Lenard, a Word-Voices Organization (egy szinkronmunkásokat segítő nonprofit szervezet) elnöke szerint az MI csak unalmassá teszi a hangot, és kizárólag alacsony költségvetésű videóprojektekhez ajánlaná, mivel a mesterséges hang sosem fogja tudni visszaadni az emberi hangok egyediségét. Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Afrikában is hasonló véleményen vannak. A kenyai Voice Actors League ügyintézője, Jennifer Kanari szerint nem arról van szó, hogy a színészek kifejezetten az MI ellen van, hanem hogy nem részesítik őket megfelelő bánásmódban. 

Mivel még nincs kialakult, nemzetközileg elfogadott jogrendszere az MI-szinkron használatának, ezért főleg morális területen merülnek fel kérdések, így nem meglepő, ha egy-két stúdió hevesen reagál a felhozott vádakra, mint például a Senua’s Saga: Hellblade II.-t fejlesztő Ninja Theory. Természetesen a stúdió tisztázta a vádat, az ilyen incidensek azonban csak egyre több olajat öntenek a tűzre, és tovább bátorítják azokat, akik egyáltalán nem ismerik el az MI nyújtotta előnyöket. 

Sajnos előfordulnak olyan esetek, amikor valóban jogtalan felhasználásról beszélhetünk. A világ egyik vezető videójáték-franchise-ában, az Assassin’s Creedben komoly szinkronszerepet vállaló Victoria Atkin felfedezte, hogy hangját egy az egyben felhasználták olyan játékokhoz készült modokhoz, amelyekhez nem járult hozzá. A modok olyan plusztartalmak játékokban, amelyeket nem a fejlesztők hoztak létre és tettek a játék részévé, a The Elder Scrolls V: Skyrim híres ezekről. Atkin természetesen azonnal felszólalt ez ellen, és az MI-t vádolta meg a lopással, ám azt fontos leszögezni, hogy – egyelőre legalábbis – az MI magától nem képes ilyen tevékenységre, csak élő emberek élhetnek vissza a benne rejlő lehetőségekkel.

Az MI szinkronról tehát elmondható, hogy mint ahogy a chatbotok, jelenlegi formájukban talán több kárt tudnak okozni, mint hasznot, viszont rövid időn belül akár egy új módja lehet a szinkronkészítésnek. Alternatíva lehet az alacsony költségvetésű projekteknek, és megfelelő jogi szabályozással és bizonyos esetekben a hozzátartozók beleegyezésével akár rég elhunyt vagy visszavonult színészeket is viszont hallhatunk.