Nem dolgozik, valamint még ingyen házimunkát sem végez több tízezer izlandi nő kedden. Ilyen munkabeszüntetésre még nem volt példa. Az október 24-i az első egész napos női sztrájk, amit negyven szervezet készített elő. A munkabeszüntetés ideje alatt legalább 25 ezer résztvevőt várnak országszerte különböző rendezvényekre.
Fotó: GettyImages
Katrín Jakobsdóttir izlandi miniszterelnök és nőtársai,
ezzel szeretnék felhívni a figyelmet a munkájuk társadalomban betöltött fontosságára, a nemek közötti bérkülönbségre és a nők elleni (szexuális) erőszakra.
Izlandon először 1975-ben sztrájkoltak a nők, akkor 90 százalékuk megtagadta a munkát. A megmozdulás és az akkori mozgalom sikeres volt, többek közt 1980-ban megválasztották a világ első női államvezetőjét demokratikus úton, Vigdís Finnbogadóttirt.
Habár Izland idén sorozatban 14. alkalommal vezeti a Világgazdasági Fórum társadalmi nemek egyenlőségi listáját, az izlandi nők egyes foglalkozásokban 21 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál, valamint több mint 40 százalékuk tapasztalt már nemi alapú vagy szexuális erőszakot.
A sztrájk szervezői szerint ráadásul a nőkkel azonosított foglalkozások – úgymint a takarítói és a gondozói munkák – még mindig alulértékeltek és alulfizetettek.
Freyja Steingrímsdóttir szervező és a közszolgálati dolgozók szövetségének kommunikációs vezetője szerint sokan a nemi egyenlőség Kánaánjaként írják le az országot, pedig a nők a világon nem arra vágynak, hogy ötödével kevesebbet érjen a fizetésük vagy szexuális erőszak áldozatai legyenek csak azért, mert nem férfiak.
Drífa Snædal, a sztrájkbizottság tagja a The Guardiannek elmondta, hogy a nők társadalmi státusza és munkahelyi pénzbeli értékük is hozzájárul az ellenük elkövetett erőszakhoz, ugyanis ezek hatnak egymásra. A vezető szerint
a nők a #MeToo és hasonló mozgalmak ellenére sem számíthatnak az igazságszolgáltatásra ellenük irányuló szexuális bűncselekmény esetén.
A szervezők többek közt azzal is harcolnak az egyenlő fizetésekért, amivel az is: nyilvánosságra hozza a nők dominálta foglalkozásokban a fizetéseket. Ezt egyébként számos amerikai város megköveteli, ám a ranglétra tetejére még ott is nagyon kevés nő jut fel.
Óriásit nőhetne a ha a nőket egyenlően kezelnékA nők és a férfiak egyenlősége nem csupán "női kérdés", hanem mindenki érdeke. Több világszervezet tanulmánya is arra világít rá, hogy a férfiak és a nők közötti különbségek leszorításával a gazdasági teljesítmény, azzal együtt pedig mindenki jóléte szemmel láthatóan nőhet. Ha a két nem ugyanolyan jogokat és bánásmódot kapna, a női fizetések elérnék a férfiakét, akkor a világ GDP-je ötödével lehetne magasabb. A jelenlegi ütemben erre 132 évet kell várnunk. |
