Új korszakot köszönthet idén az emberiség

Könnyen meglehet, hogy 2024-ben egy teljesen új korszakba lendülünk, miután a tudományos testületek idén hoznak hivatalos döntést arról, hogy az emberek elmúlt néhány évtizedben a bolygónkra gyakorolt ​​hatása elegendő-e egy új geokronológiai egység megjelölésére. Az új korszakot antrocénnak hívják majd – írja a NewScientist.

Nobel-díjas meteorológus vetette fel a korszakváltást

Először a holland meteorológus, légkörkémikus, egyben kémiai Nobel-díjas Paul Crutzen kezdte népszerűsíteni még 2000-ben az antropocén kifejezést, amely nagy vonalakban az emberi tevékenységek – például az erdőirtás és a fosszilis tüzelőanyagok elégetése – eredményeként bekövetkező, jelentős bolygóváltozások időszakára utal. A korszak valójában az ipari forradalom óta eltelt periódust jelölné, amelyben az ember és haszonállatainak mennyisége elérte a Föld biomasszájának a 90 százalékát. 

• Az emberiség a bolygó szárazföldi területének több mint háromnegyedét átalakította, 
• a klímaváltozással a hőmérsékletét megemelte, 
• az óceánokat elsavasította, 
• fajokat törölt el vagy terjesztett el mesterségesen, és hozott létre géntechnikai úton.

Ezzel az ember nemcsak a környezeti változások fő tényezőjévé vált, hanem már materiális nyomokat is hagy maga mögött a Föld rétegeiben. A földtani korszakok meghatározásának pedig éppen ez az alapja. Eszerint a földtörténet eddig legfiatalabbnak elismert kora a holocén.

Egyre több az emberi tevékenységhez köthető üledék

Tavaly nyáron a Max Planck Társaság jelentette be, hogy a kutatók a kanadai Torontó közelében lévő Crawford-tó üledékét jelölték ki a korszak határvonalának meghatározásához. A tó vizében évenkénti rétegekben rakódik le az üledék, amelyet egy-egy mészkristályokból álló réteg jelöl, így az üledék hasonlóan használható, mint a fák évgyűrűi. 

1950-től a rétegekben megemelkedett a plutónium mennyisége, ez pedig olyan jelzőanyag, amely kizárólagosan az emberi tevékenységhez kötődik. Ekkortól vált igazán erőteljessé az ipari és társadalmi tevékenység is.

Ekkortól az üledékekben felhalmozódó anyagok közt egyre gyakoribb az olyanok előfordulása, amelyek csak az emberhez köthetők, mint a mesterségesen előállított radioaktív elemek, a fosszilis üzemanyagok égéstermékei, számos szerves szennyező vegyület. A Crawford-tóban ezek nemcsak megtalálhatók, hanem éves bontásban vizsgálható a mennyiségük is. Ezenkívül az üledék tükrözi a környék emberi jelenlétét a mezőgazdaság vagy a fakitermelés jelei alapján is.