A Budapesttől több mint 1100 kilométerre fekvő város közúton – ha nincsenek nagyobb dugók – csaknem 13 óra alatt közelíthető meg. Ugyanakkor nagy valószínűség szerint a labdarúgó-Európa-bajnokság miatt is az átlagosnál nagyobb forgalom várható Németország-szerte. Arról nem is beszélve, hogy a német hatóságok átmeneti határellenőrzést vezetnek be, ami nyilván tovább növeli a menetidőt. Persze erről még keveset tudni,
könnyen elképzelhető, hogy nem minden egyes autót állítanak meg a határon, az ellenőrzés „csupán” a buszokra terjed ki.
De vonattal sem okoz gondot az útvonaltervezés, ugyanis a Kölni pályaudvar Németország nyugati részének fő vasúti csomópontja, emellett a Konrad Adenauer reptér a hetedik legforgalmasabb légikikötő Németországban. Érdekesség, hogy itt található a UPS európai központja.
Szombaton, 15 órakor a magyar válogatott a svájci nemzeti csapattal csap össze, a 2004-ben átadott, 50 ezer fős RheinEnergie Stadionban. Az időjárás nem biztos, hogy a legideálisabb lesz, most 19 fokot és csapadékot is várnak szombat délutánra. Tény, hogy Köln időjárása alapvetően esősebb a magyarnál, az átlagos csapadékmennyiség 840 milliméter évente.
Az aréna a helyi, most a másodosztályban szereplő-csapat, az 1. FC Köln otthona.
A csapat címere után „kecskéseknek” nevezett együttes legfőbb riválisai között van a Fortuna Düsseldorf.
A csaknem 1,1 millió lakosú város multikulturális centrum, igen jelentős török és iszlám kisebbség is él Kölnben. Németország negyedik legnagyobb települése az egykori jelentős ipari központ, a Ruhr-vidék délnyugati csücskében fekszik.
A városkép meghatározó eleme a dóm, a világ egyik legszebb gótikus épülete,
így aztán a kultúrára éhes focirajongók is megtalálják a számításukat Kölnben. Érdekesség, hogy – habár a várost, Drezda mellett – gyakorlatilag porig bombázták a második világháborúban, a dóm nem szenvedett helyrehozhatatlan károkat. A világörökség része, majd 600 éven át épült, 1248–1880-ig.
Persze
a foci élvezetéhez a friss, gyöngyöző korsó sörök is hozzátartoznak.
Ahogy egész Németország híres a kitűnő sörökről, Kölnben érdemes megkóstolni a helyi nedűt, a Kölscht. Ebben a formájában nagyjából száz éve főzik, de egészen 873-ig nyúlik vissza a sörkészítés tradíciója Kölnben.
Az egész város is régi gyökerekkel rendelkezik: a Rajnán fekvő település már az ókorban is létezett. A középkorban jelentős kereskedővárossá nőtt, és az egyik legfontosabb Hanza-várossá vált. Itt működik Európa egyik legrégebbi egyeteme.
A Ruhr-vidék Európa egyik legsűrűbben lakott része. Nagyjából akkora, mint Tolna vármegye, de nagyjából ötmillióan élnek itt.
Az ipari forradalom időszakában emelkedett fel a régió, köszönhetően jelentős feketeszén-készletének, ami a bányászat mellett az ipart is vonzotta. Mára a szénkészlet jelentős részét kibányászták, és az energiaváltás miatt a szénerőművek jelentősége is csökkent. Ugyanakkor a hagyományos nehézipari gyárakat felváltotta az elektrotechnika, és egyre nő a víz- és szélerőművek jelentősége itt is, csakúgy, mint egész Európában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.