A SpaceX Falcon 9-ese megkapta az amerikai repülésbiztonsági hatóság (FAA) engedélyét arra, hogy visszatérjen az űrbe. A vállalat hordozórakétájának második fokozata július 11-én az oxigén szivárgása miatt megsemmisült az űrben, az általa szállított húsz Starlink műholdat pedig a tervezettnél alacsonyabb pályára állította, amelyek a légkörbe visszazuhanva elégtek.
A Bloomberg szerint 2016 óta először hibásodott meg egy Falcon 9, a vizsgálat lezárásáig nem bocsáthatott fel újabbat Elon Musk cége. A vállalat célja, hogy idén akár 148 repülést indítson a Falcon rakétacsaládjával. A SpaceX rakétái idén már többtucatszor emelkedtek az égbe, nem számítva az új Starship tesztjeit.
A világűr Elon Musk terepe
Kezdetben kinevették a dél-afrikai milliárdos futurisztikus tervét, mára azonban az űripar megkerülhetetlen szereplőjévé vált a SpaceX. A világűr mindig is érdekelte az ellentmondásos megítélésű milliárdost: először 2001-ben fektetett ebbe az iparágba, amikor százezer dollárt adományozott a Mars Society nevű szervezetnek.
Azt azonban hamar belátta, hogy egy nonprofit csapat nem tudja meghódítani a kozmoszt, így 2002. március 14-én Kaliforniában megalapította a SpaceX-et. Az első évek az építkezésről szóltak, a vállalat kezdetben műholdak pályára állításával ért el kisebb sikereket. Az első nagy siker a Falcon 1 rakéta sikeres fellövése volt 2008 szeptemberében.
Ekkor már a közvélemény is úgy látta, hogy a próbálkozó, néhány sikertelen tesztet végrehajtó (a Falcon 1 első három kilövési kísérlete nem jött össze) cég valóban képes lehet ambiciózus céljai elérésére. Másodszor 2009 júliusában is sikerült az űrbe juttatni a Falcon 1-est. Ezt követően nagyobb léptékben gondolkodott a SpaceX, a Falcon Heavy, a Falcon 9 és a Dragon is sikeres projektnek bizonyult.
Bár a Dragon 2012 óta képes teherszállításra a Föld és a Nemzetközi Űrállomás között, a nagy durranás az emberes űrrepülés volt: 2020. május végén a Falcon 9-es rakétával fellőtt Crew Dragon volt az első, amellyel embert küldött az űrbe a vállalat. A cég 2021-ben hárommilliárd dolláros szerződést között a NASA-val, hogy az Artemis-program részeként a Starship kereskedelmi célú leszállóegységet hozzon létre, amellyel embereket lehet eljuttatni a Holdra.
Az űrverseny nagy kérdése: vajon kié lesz a Hold?Az államok mellett magáncégek is betársultak a modern űrversenybe, ez pedig számos kérdést felvet a jövővel kapcsolatban. Nem titok, hogy több ország is – mint az Egyesült Államok – együttműködik magánűrközpontokkal, ami nagy lehetőségeket rejt magában. Ha sikerül állandó emberi jelenlétet létrehozni a Holdon, már nem is lesz kérdés, hogy a következő megálló a Mars lesz. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.