Főszerepben az innovatív szolgáltatások

Most minden a digitalizációról szól a pénzügyi szolgáltatói szektorban. Hogyan viszonyul ehhez a Takarék csoport?

A digitalizáció a Takarék csoport üzleti stratégiájának fontos eleme. Digitális stratégiánk célja, hogy mind a belső folyamatok, mind a termékek, mind az ügyfélkapcsolatok digitalizálásával új alapokra helyezzük az egész Takarék csoport működését az elkövetkező öt évben. Ez egyebek mellett olyan innovatív megoldásokat is magában foglal, mint a nemrég bevezetett, Magyarországon egyedülálló mozgó bankfióki szolgáltatásunk – egy ATM-mel felszerelt, bankfióknak kialakított kisbusz –, amellyel a fiókhálózat által nem lefedett, távoli kistelepülések lakosságához, vállalkozói­hoz és önkormányzataihoz kívánjuk eljuttatni a korszerű pénzügyi szolgáltatásokat. Mindez azért is fontos, mert vidéken a „takarék” szó jelenti a pénzügyi szolgáltató fogalmát, és nekünk minden ügyfelünket ki kell tudnunk szolgálni, akár városban, akár kistelepülésen él.

Hogyan jött egyáltalán ez az ötlet, és milyenek a kezdeti tapasztalatok?

Az ötlet eredendően tőlem származik. A kezdeti koncepció az volt, hogy vidéki fesztiválokon, falunapokon jelenünk meg hétvégente a jól felszerelt kisbuszainkkal, ezzel is erősítve az ügyfélkapcsolatokat. A koncepció aztán kibővült, mert rájöttünk arra, hogy ezt a megoldást a hétköznapokban is alkalmazni lehet, hisz teljesen új dimenzióba helyezi a banki ügyintézést:

a Takarék-buszban a lakossági és vállalati ügyfelek ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat érhetik el, mint a rögzített fiókokban. Az eddigi tapasztalatok szerint a fogadtatás igen kedvező mind az ügyfelek, mind a kollégáink körében. A mozgó bankfiók fontos szerepet tölthet be a kisebb településeken élő idősebb és fiatalabb lakosság, a vállalkozók és az önkormányzatok mindennapjaiban.

Ha tényleg beválik a házhoz menő fiók ötlete, mekkora flotta lehet szükséges az országos lefedettséghez?

Számításaink szerint huszonegy fiókonként kell egy autót üzemben tartanunk ahhoz, hogy biztosítsuk az országos lefedettséget. Ennek megfelelően egy hozzávetőleg tizenöt járműből álló flotta működtetése lehet a hosszabb távú terv. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a mozgó bankfiókok feladata nem a fizikai hálózat kiváltása, hanem a kiegészítése: ma is mindennap nagyjából 1300 fiókot nyitunk ki Magyarországon, ezt a hálózatot támogatja a szolgáltatás.

A fiókhálózatban milyen változtatásokat terveznek?

Teljesen új megoldást vezetünk be, az automatizált bankfiókot, amelyből az első most nyílik meg Alcsútdobozon. A Takarék Smart Point lényege, hogy a nap 24 órájában nyitva tartó, személyzet nélküli egységeket hozunk létre az ország különböző pontjain, ahol amellett, hogy pénzügyi műveleteket végezhetnek az ügyfelek, és időpontot kérhetnek fióki tanácsadáshoz, számos kiegészítő szolgáltatás is rendelkezésükre áll. Utóbbiak közé tartozik a postai csekkek befizetése, a postai csomagküldés és -fogadás, vagy épp a napelemes mobilfeltöltő pad és az elektromosautó-töltő állomás. A koncepciót folyamatosan fejlesztjük, újabb és újabb elemekkel kívánjuk kiegészíteni. Ezt elősegítendő Budapesten is nyitunk majd automatizált Takarék Smart Point fiókot, lehetőség szerint valamilyen egyetem közelében: ezzel egyrészt az a cél, hogy hatékonyabban elérjük a fiatalokat, másrészt pedig az, hogy tőlük is ötleteket kapjunk a modell továbbfejlesztéséhez.

A lakossági piacon ma már elképzelhetetlen az erős jelenlét mobiltelefonos applikáció üzemeltetése nélkül. Hogyan állnak ezzel a kérdéssel?

Novemberben vezetjük be mobiltelefonos applikációnkat, egyelőre szűkített szolgáltatással, majd 2018 folyamán több ütemben fejlesztjük tovább. A célunk az, hogy az elektronikus szolgáltatásokra nyitott ügyfeleinket is magas színvonalon ki tudjuk szolgálni. Azoknak az ügyfeleinknek, akiknek már van netbankos szerződésük, nem kell új szerződést kötniük.

Az ügyfeleik, akikért ezek a fej­lesz­­tések történnek, mennyire nyitottak a digitalizációra?

A pénzintézeti ügyfelek preferenciái és bankolási szokásai jelentős és gyors átalakuláson mennek át: a felnőtt lakosság körében rohamosan nő azoknak az aránya, akik rendszeresen bankolnak online. A kliensek nagy része azonban még mindig ragaszkodik a hagyományos bankoláshoz, a személyes, fiókokban történő ügyintézéshez. Ebben a környezetben nekünk arra kell törekednünk, hogy kiszolgáljuk azon ügyfeleink igényeit is, akik nyitottak a digitalizációra, de azokét is, akik kistelepüléseken élnek, és a fióki kiszolgálást, a rendszeres személyes kapcsolattartást igénylik. Emellett hűnek kell maradnunk azokhoz az értékekhez, amelyek évtizedek óta kapcsolódnak a takarékokhoz: emberközeli, család- és vállalkozóbarát szolgáltatónak kell maradnunk. Ebben látom a hosszú távú fennmaradásunk és sikerünk kulcsát.

A klasszikus, takarékszövetkezeti fiókhálózat sorsa hogyan alakul majd az előttünk álló időszakban, mikor fejeződik be az átalakulási időszak a csoporton belül?

A Takarék csoport átalakításának nagyon komoly és látható eredményei vannak: 2018-ban már egységes arculatú szövetkezeti hitelintézetek működnek majd egyforma szolgáltatási és termékstruktúra, valamint egységes informatikai rendszer mellett. Ehhez persze – a rengeteg befektetett munkán túl – az is kellett, hogy a kormányzattól megkapjuk a szükséges szabályozói támogatást, és hogy a munkatársaink, tulajdonosaink is támogassák erőfeszítéseinket. A jövőben a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete keretrendszerében és a TakarékBank irányítása alatt tizenkét-tizenhárom, önálló takarékszövetkezeti entitás működik majd Magyarországon. Az új struktúrától azt várjuk, hogy a csoporton belül jól működő, stabil, versenyképes szolgáltatásokat nyújtó, regionális banki szerepet betöltő szövetkezeti hitelintézetek jöjjenek létre.

Az alacsony kamatok kihívásaira hogyan tudnak választ adni?

Az elmúlt évekre jellemző alacsony kamatkörnyezetnek egy sor pozitív hozadéka van: olcsón lehet finanszírozáshoz jutni, aminek következtében növekszik a lakosság és a vállalkozások hitelfelvételi kedve. Ez nagyon jól tükröződik a statisztikákban is, hiszen az új kihelyezések stabilan növekednek mind a vállalkozásoknál, mind a háztartásoknál. Azt is látni kell viszont, hogy az alacsony kamatok hátrányosan érintik azokat a piaci szereplőket, akik magas betétállomány mellett működnek, tehát bennünket is. Erre a problémára megoldást kell találnunk: a következő egy-két év feladata tehát az lesz, hogy feltérképezzük azokat a környező országokat, ahol már hamarabb lezajlott ez a trend (ilyen például Hollandia, Németország, Lengyelország vagy Finnország), és megtaláljuk azokat a benchmarkokat, amelyeket követnünk érdemes. A lényeg, hogy olyan válaszokat kell adnunk a piaci környezet kihívásaira, amelyek biztosítják ügyfeleink elégedettségét, a dolgozóinknak azt, hogy egy erős, jól működő szervezet tagjai legyenek, a részjegyeseinknek pedig a megfelelő jövedelmezőséget.