Nem segíti a kórházak tartozásállományának mérséklését az az átlagfinanszírozás, amelyet november elején jelentett be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi)
– mondta a Világgazdaságnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Az Emmi azzal indokolta az átlagfinanszírozás bevezetését, hogy arra az egészségügyi szolgáltatók biztonságos működéséhez és a betegellátás folyamatossága miatt van szükség. Az átlagfinanszírozás lényege, hogy a szolgáltatók a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) az előző három havi finanszírozási díj alapján számolt összeget kapják majd. Ez jelen esetben a júliusi és az augusztusi – a korábbi elrendelés alapján fizetett – átlagfinanszírozás és a szeptemberi teljesítményfinanszírozás értékéből adódik.
A járó- és fekvőbeteg-szakellátásban, a háziorvosok, a fogászatok, a betegszállítás, az otthoni szakápolás és az otthoni hospice ellátások finanszírozásában a 2020. októberi teljesítmények elszámolásától kezdve állítják vissza az átlagfinanszírozást.
Igaz, hogy szeptemberben csak 444 millió forinttal nőtt a kórházak lejárt határidejű szállítói állománya, ami az idei, havi átlagos növekedést figyelembe véve kedvező, de az egész tartozásállomány 41,6 milliárd forint volt. (Az egy hónappal korábbi adat 4,1 milliárd forint.)
A pozitív szeptember végi adat mögött az húzódik meg, hogy az egészségügyi államtitkár szeptember eleji felhívására az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) utasította az intézményeket, hogy aki teheti, fizesse ki a lejárt tartozásait, illetve azok egy részét
– mondta Rásky László. Pénzt egyelőre nem kaptak hozzá, de néhány tartalékoló kórház így is tudta csökkenteni a lejárt adósságállományát. Az első kilenc havi növekedés ezért gyakorlatilag a tavalyi szintre történő csökkenés volt. Több tartalék már nemigen van a rendszerben, tehát az adósságállomány az év végére újra meghaladhatja az 50 milliárdot.
A hazai orvosieszköz-ipari kis- és közepes vállalkozásokat a koronavírus-járvány okozta helyzet különösen megviselte. A vállalatvezetők azonban bíznak abban, hogy a kormány – felismerve, mennyire fontos a járványhelyzetben az orvosi eszközök folyamatos szállítása – hamarosan rendezi az intézmények lejárt adósságát.
A szövetség főtitkára szerint nem az intézményvezetők okolhatók a veszteséges működésért, hiszen az adósságot termelő kórházak gazdálkodását már most is szigorúan ellenőrzi a fenntartó.
A tartozásállomány addig fog emelkedni, amíg el nem kezdődik egy 2019-ben megalkotott kormányrendelet végrehajtása.
Különös tekintettel kell lenni a valós szükségletekhez igazodó finanszírozás kidolgozására és az ennek megfelelő teljesítményvolumen-keretek meghatározására, továbbá a minőségi indikátorok bevezetésére, az eredményalapú finanszírozási technikák és az ellátási szinteken átívelő integrált és betegközpontú, kötegelt típusú finanszírozási formák kidolgozására – hangsúlyozta a szakember.
A kormány 50 milliárd forintos programot indított augusztusban a hazai egészségügyi gyártókapacitások bővítésére, és a program iránt nagy az érdeklődés az orvostechnikai gyártó cégek között – mondta Rásky László. Ez részben annak is köszönhető, hogy a kiírás előtt a Pénzügyminisztérium piacfelmérést tartott, és kikérte a piaci szereplők véleményét, így a pályázat a kormány és az egészségipari cégek igényeinek közös pontjaira fókuszált. A program elég komplex, három egymásra épülő főelemet – infrastruktúra-fejlesztést, eszközbeszerzést és kutatás-fejlesztést – tartalmaz. A pályázható legkisebb összeg 400 millió, a legnagyobb hárommilliárd forint.
„Nem szeretnének érdemi pályázatot visszautasítani, ezért a Pénzügyminisztérium valószínűleg bővíti az egészségipari támogatási program keretét” – jelentette be tegnap Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Az első körben sikeresen pályázó 32 céget 36 milliárd forinttal támogatták, a maradék forrás szétosztására múlt hétfőn újból megnyitották a pályázatot, amikor is egy nap alatt 26 cég pályázott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.