Az államadósság rátájának várható gyors csökkenése jobban segíti az adósságkezelést, mint az, hogy Magyarország a következő években várhatóan nettó hitelezővé válik – válaszolta a Világgazdaság kérdésére az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) sajtóosztálya.
A kisebb kibocsátás és a nagyobb befektetői kereslet együtt alacsony hozamok melletti finanszírozást fog biztosítani.
Figyelembe véve a korábban nulla körüli infláció emelkedését és a nemzetközi monetáris szigorítás hatását, ez összességében azt jelenti, hogy a magyar államadósság nemzetközi pozíciója javulni fog, és ez a magas kereslet mellett lehetővé teszi a futamidő növelését és az éves refinanszírozás csökkenését.
Az idei lejáratokról szólva az ÁKK-nál elmondták: idén négy kötvénylejárat esedékes mintegy 1100 milliárd forint értékben, ám ebből 680 milliárd forintot – az összeg 62 százalékát – már törlesztett az intézmény.
A finanszírozási tervbe építve forintkibocsátásokkal fedezték a visszavásárolt állampapírokat, ráadásul a nemzetközi kötvénylejáratokat az ÁKK már refinanszírozta. Az idén esedékes nemzetközi devizakötvény-törlesztéseket is teljesítette a központ, így a külföldi devizában denominált állampapírok aránya – a 2018-as finanszírozási tervnek megfelelően – 20 százalék alá süllyedt. Ennek köszönhetően az év hátralévő részében már csak belföldi devizakötvény-lejárat esedékes összesen 244 millió euró értékben, így idén már nem várható jelentős változás a devizaadósságon belüli részarányában.
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a 2019-es költségvetés vitája alatt kifejtette, hogy nem érdemes nullára csökkenteni a devizakötvények arányát, ezzel egyetértve az ÁKK úgy reagált, hogy ez nem is cél: a devizaadósság államadósságon belüli arányára a 15–25 százalékos sáv az iránymutató, ennek most a közepén állunk. A kormány középtávon az államháztartási hiány gyors csökkentését célozza meg, aminek következtében az államadósság GDP-arányos mértéke 2022-ig 60 százalék alá csökken. Az ebből következő alacsony finanszírozási igény miatt kevesebb külföldi forrás szükséges, így akár 15 százalékra is csökkenhet a devizaadósság aránya. Az ÁKK-nál hozzáfűzték, hogy az államadósság befektetői szerkezetének diverzifikálása a finanszírozás biztonsága szempontjából előnyökkel jár, így alacsonyabb mértékben, de célszerű megtartani a devizakötvényeket is.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.