Jövőre tovább emelkedhetnek a bérek

Amennyiben világméretekben visszaszorítható lesz a járvány, az elemzői várakozásokat jelentősen meghaladó gazdasági növekedésre lehet számítani, ami tovább növeli a kormány költségvetési mozgásterét – mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. A vártnál gyorsabb helyreállás és a növekedési várakozások fokozódásával fokozatosan javulnak az államháztartás pozíciói, a nagy kérdés, hogy mire költi el a növekedési többletből származó plusz bevételeket a kabinet. A jövő évi kilátások javulásával párhuzamosan – mint jelezte – nem lennénk meglepve, ha további béremelésekről születne döntés a közeljövőben.

A jövő évi büdzsét 5,2 százalékos GDP bővülés mellett 5,9 százalékos hiánnyal számolta kabinet. Bár a 3 százalék körüli szintekhez képest viszonylag magasnak mondható a deficit, de – ahogy a Világgazdaság konferenciáján Varga Mihály pénzügyminiszter is jelezte –, régiós viszonylatban egyáltalán nem kiugró a magyar hiányszám.

Az Európai Bizottságnak április végén megküldött stabilitási és konvergencia programokból ugyanis kiderült, hogy a szomszédos országok közül Magyarország és Lengyelország térhet vissza leghamarabb a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz, de például Csehország belátható időn belül pedig nem is tervezi.

Magyarország esetében merőben más a helyzet a 2008/2009-es válsághoz képest, amikor prociklikus gazdaságpolitika következtében nem maradt más lehetősége a pénzügyi kormányzatnak, mint a drasztikus hiánycsökkentés. A fegyelmezett költségvetési politika és az államadósság 15 százalékpontos csökkenése jelentősen kitágította a kormány lehetőségeit, de a kabinet az uniós szabályok felfüggesztéséből fakadó mozgásteret is igyekszik kihasználni, emiatt a fiskális konszolidáció is jóval lassabb lehet, mint legutóbb.

A miniszterelnök múlt heti bejelentése a szja-visszatérítésről is azt erősíti, hogy

Szintén kimagasló kiadási tétel az egészségügyi dolgozók béremelése, amely jövőre már 458 milliárd forintot tehet rá büdzsére. Ráadásul számos jóléti intézkedésről döntött a kormány, beleértve a 13. havi nyugdíj visszavezetését, a 25 év alattiak szja kedvezményét, az új lakások áfa csökkentését és egyéb lakásépítési támogatások kiterjesztését.

Ezek együtt 920 milliárd forintot jelentenek a 2022-es költségvetésben. Beilleszthetők a sorba a közszférában zajló bérfejlesztések is. Igaz, hogy a pedagógusok fizetését emelte 2013-ban az elsők között a kormány, de az azóta lezajlott bérrobbanás, különösen, a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növekedése gyakorlatilag megette a bérüket. Mindenképpen jelzésértékű, hogy a miniszterelnök a pedagógusnapi köszöntőjében a „tanárok munkájának megbecsültségének„ növelésére tett ígéretet, így nincs kizárva, hogy a bérfejlesztés következő ütemében ők is sorra kerülnek.

Emiatt a KT a jövő évi költségvetéshez fűzött véleményében már a gazdaság túlfűtöttségére figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy jó lenne ezeket a veszélyeket elkerülni és a pénzügyi egyensúlyi mutatókat is fokozatosan, a tervezettnél erőteljesebb ütemben csökkenteni. Kovács Árpád viszont úgy fogalmazott, hogy mindig kellemes kötelesség arról gondolkodni, hogy a növekedés hasznát mire költsük, hozzátéve azt is, hogy mindezek bizakodásra alkalmat adó dilemmák.