Megtriplázta gyártóbázisát a Messer

Bőven jut ipari és élelmiszeripari szén-dioxid a magyarországi piacra, annak ellenére, hogy a gázból Nyugat-Európában épp hiány van. Kedvező helyzetünk annak köszönhető, hogy a hazai föld mélye rejti a világ egyik legnagyobb szén-dioxid-kincsét, így a felhasználók nem függenek attól, hogy jutnak-e szén-­dioxidhoz a vegyipari nagyvállalatok hulladékgázaiból.

Az ország földtani szén-dioxid-vagyona 2017. január 1-jén 44,8 milliárd köbméter volt a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat adatai szerint, ebből a kitermelhető mennyiség 28,1 milliárd köbméter, a termelés miatt 0,4 százalékkal kisebb az előző évinél.

A magyarországi kínálati oldalt két cég, a Linde Magyarország Zrt. és a Messer Hungarogáz Kft. képviseli. A Linde szén-dioxid-termelése Répcelakon, a Messeré a Sárvár melletti Ölbőn zajlik. Kérdéseinkre a Linde nem kívánt válaszolni.

A Messer Hungarogáztól megtudtuk, hogy a társaság a közelmúltban megháromszorozta eredeti termelését. „Két új üzemegységet építettünk Ölbőn az 1996 óta működő üzem mellé, a hazai és a környező országokban is ellátott nagy élelmiszeripari és italgyártó vállalatok megnövekedett szén-dioxid-igényére reagálva” – válaszolt Bohner Zsolt, a cég ügyvezető igazgatója. Az első bővítési ütemben épült, legmodernebb technológiával felszerelt üzemegység a 2017-es nyári csúcsszezonban indult, míg a következőt június végén adták át.

A mérnöki és műszaki kivitelezést mindkét esetben a Messer saját szakembergárdája végezte. Az eredeti és a második üzemegység együtt évi 80 ezer tonna szén-dioxidot állított elő, ez mintegy 3800 tartálykocsi feltöltését jelenti, a harmadik üzem belépésével pedig az együttes kapacitás már évi 125 ezer tonna.

Bohner Zsolt magyarázata szerint, bár a szén-dioxid iránti kereslet növekedését világszerte elsősorban az élelmiszeripar és az italgyártás hajtja, számottevő az ipari felhasználás is.

Nyáron mindig szezonális fogyasztási csúccsal kell számolni, amit az idén a futball-világbajnokság csak tovább növel. A mostani szén-dioxid-hiányt tetőzte azoknak a nagy vegyipari üzemeknek a leállása Nyugat-Európában, amelyek mellé szén-dioxid-termelő üzemek épültek.

A teljes cikk a szerdai Világgazdaságban olvasható