A 2022-es büdzsé az újraindítás költségvetése, a tavaszi benyújtás pedig egyike azoknak a biztos pontoknak, amelyek hozzájárulnak az újrainduláshoz – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés tervezetét bemutatva az Országgyűlés tegnapi ülésén.
Mint fogalmazott:
ez a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja.
Az a cél, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legsikeresebb országa közé tartozzon, a válságot pedig továbbra sem megszorításokkal, hanem a támogatások növelésével és adócsökkentésekkel kell kezelni, a költségvetési hiányt és az államadósságot pedig ismét csökkenő pályára kell állítani.
Ha a gazdaság eredményei már az idén és jövőre is jók lesznek, akkor ne fűtsük tovább állami eszközökkel
– értékelt a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a törvényjavaslat benyújtása után. Jelezte, hogy a háztartások fogyasztásának és a magánszféra beruházási aktivitásának dinamikus növekedése esetén az ösztönzések már tűlfűthetik a gazdaságot, növelve ezzel az inflációs nyomást.
Ráadásul a beruházási hányad emelkedése miatt nő az importigény is, ami a forint árfolyamára nézve sem szerencsés.
A gazdaság eleve fűtve van, az állami beruházások elindultak, így az az alapvető kérdés, hogy a fordulat a magángazdaságban mikor történik meg – mutatott rá. Ugyanakkor nem lát nagyobb problémát Kovács Árpád, mivel a büdzsé működési oldala továbbra is nullszaldós, ahol pedig hiány van, ott felhalmozási jellegűek a kiadások.
Éppen ezért a kormánynak érdemes fontolóra vennie, hogy mely beruházásokat támogatja.
Az a kedvező helyzet állt elő, hogy nemcsak anticiklikus politikát lehet folytatni, hanem egyszerre lehet élénkíteni és visszafogni forrásokat. Ha a gazdaság eredményei megfelelők, akkor viszonylag nagy lesz a mozgástér a kabinet előtt – hívta fel a figyelmet a számvevőszék korábbi vezetője.
Varga Mihály egy múlt heti interjúban arról beszélt, hogy a tanács és a szaktárca eltérően látja a gazdaság helyreállásának gyorsaságát.
A PM az elhúzódó kilábalással indokolta a viszonylag nagynak, 5,9 százalékosnak tervezett hiányt. Kovács Árpád elismerte, hogy több ponton is eltér a KT és a minisztérium véleménye.
A tanács ugyanis gyorsítaná a hiány és a GDP-arányos államadósság csökkentését.
Emellett – mint ahogy a büdzséhez fűzött véleményében is megjelenik – célszerűnek látná feltételekhez kötni egyes kiadási előirányzatok felhasználását, a tervezett összegeket pedig csak akkor kellene elkölteni, ha a gazdaság dinamizálásához azok valóban szükségesek.
Ugyanakkor legfeljebb néhány százmilliárd forinton megy a vita.
Kovács Árpád ezt úgy magyarázta, hogy a 3 százalékos maastrichti kritérium fölött a magyar államadósság törlesztésének kötelezettsége 2,5 százalék, tehát az 5,9 százalékos hiánynál a mozgástér 0,4-0,5 százalék körüli, legfeljebb ennyivel lehetne faragni a hiányt.
A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a tavalyi 5 százalékos visszaesés után az idén már hasonló arányú növekedés várható. „Abból indulunk ki, hogy ha jövőre 5-6 százalékkal bővül a GDP, akkor a magyar gazdaság talpra áll, és van esély arra, hogy a deficit és az államadósság mérséklődése is fenntartható, tartós pályára áll” – bizakodott Kovács Árpád.
Domokos László elnök és Holman Magdolna alelnök mondta el a szervezet véleményét a parlamenti vita kezdetén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.