Nem nyúlt hozzá az alapkamathoz a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, a kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat. A döntés megfelel az elemzők várakozásának, akik az elmúlt hetek forintgyengülése láttán gyakorlatilag kizárták a kamatcsökkentés folytatását.
Utoljára szeptemberben, a Fed kamatdöntésével párhuzamosan csökkentette 25 bázisponttal az alapkamatot a monetáris tanács. Azóta azonban nagyot fordult a világ, különösen a devizapiacon.
Hiába lett jobb a vártnál az infláció szeptemberben és októberben is, a jegybank figyelmét az elmúlt hetekben sokkal inkább a forint mozgása és az amerikai elnökválasztás okozta pénzpiaci turbulencia kötötte le.
Nem ok nélkül: a hazai fizetőeszköz október eleje óta jelentősen veszített az értékéből, az árfolyam a korábbi 390–395 körüli szintről a 408–410 körüli szintig gyengült. A nagyobb baj az elemzők szerint az, hogy úgy tűnik, most ez az egyensúlyi árfolyam.
Ez pedig a jegybanknak két mandátuma miatt sem kellemes: egyrészt felfelé húzza az inflációt, másrészt pedig csökkenti a forint iránti bizalmat, ami a megtakarítások külföldi valutára váltásához, esetleg külföldre viteléhez vezet
– mondta lapunknak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint most nem az a kérdés, hogy tudja-e csökkenteni a jegybank az irányadó rátát, mert erre nyilvánvalóan nincs lehetősége, a kérdés inkább az, hogy hogyan tudja stabilizálni, esetleg erősíteni a forintot.
Ha a kamatdöntés maga nem is tartogatott izgalmakat, az azt követő iránymutatás sokkal inkább. Regős úgy látja, kérdéses, hogy a jegybank a mostani helyzetben akar-e valamit lépni, vagy továbbra is kivár. A kivárás kockázata, hogy ha beindul egy újabb gyengülés valamilyen rossz hír vagy nemzetközi esemény kapcsán, akkor már jelentősebb szigorításra lehet szükség, amelyet viszont a jegybank nyilvánvalóan el akar kerülni. A Gránit Alapkezelő közgazdásza a mostani kamatdöntés előtt arra számított, hogy az alapkamat emelése még csak a lehetőségek között sem lesz, hiszen ez a jegybank presztízsét csökkentené.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ennél is tovább ment, szerinte a kamatemelés sem zárható ki, ha nem sikerül a forint árfolyamát stabilizálni.
„Ha megnézzük a befektetői árazásokat, legyen szó az előretekintő kamatügyletekről vagy akár a három hónapos hozamokról, akkor mindkettő esetében azt tapasztaljuk, hogy már kamatemelés esélyét árazza a piac. Jelenleg 30-40 százalékos esély van arra, hogy következő három hónapban a Magyar Nemzeti Banknak kamatot kell emelnie” – mondta a közgazdász Donald Trump győzelmét követően, amikor a dollár hirtelen jött erősödése magával rántotta a forintot is.
Bár a hazai fizetőeszköz túlélte az első sokkot, amit a régi-új elnök visszatérése okozott, piac már árazza a kamatemelést.
Azaz kijelenthetjük, a további kamatvágások előtt bezárult az ajtó
– vélekedett az elemző. Mindez azért újdonság, mert a Fed kamatcsökkentését követően még októberben is, amikor az MNB épp tartotta a kamatokat, úgy tűnt, egy utolsó kamatvágás idén beleférhet idehaza, amivel a jelenlegi 6,5 százalékról 6,25 százalékra csökkenhetne az alapkamat az év végén.
Ennek esélyét most már minimálisra teszik az elemzők, sőt, sokkal inkább arra számítanak, hogy hosszú hónapokig maradhat a mostani kamatszint, ami a jegybank következő vezetésének kezét is megkötheti.
A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón vélhetően erre is ki fog térni Virág Barnabás alelnök. Az eseményt élőben közvetítjük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.