Nyugati vizeken a magyar hajóvezetők

Magyarországon óriási a hiány hajóvezetőkből, nem véletlen, hogy a cégek sokszor a már nyugdíjas szakembereket hívják vissza dolgozni. Azokat a hajóvezetőket, akiknek megfelelő a szaktudásuk, a nyugati cégek akár háromszor több fizetésért csábítják el – mondta el a Világgazdaság érdeklődésére a Személyhajósok Szövetségének főtitkára, Horváth Imre. A humán erőforrás deficitje egész Európában megfigyelhető – tette hozzá –, ráadásul a kielégítő ismeretekkel rendelkező személyzet létszáma is folyamatosan apad, ami esetenként már a hajók elindítását is gátolja. A főtitkár úgy összegezte a helyzetet, hogy gyakorlatilag az egész szakma küzdelmet vív. A hajózásban a bér és az üzemanyag teszi ki a költségek túlnyomó részét.

A nyugati országokban egy tapasztalt hajóvezető minimum négyezer eurót (átszámítva 1,3 millió forint) kap havonta, miközben itthon a hasonló felkészültségű szakemberek átlagbére csupán 350-500 ezer forint.

Ebből adódóan a nyugat-európai vizeken, elsősorban a Rajnán és a nagyobb francia folyókon, több száz magyar hajóvezető dolgozik, itthon viszont az aktív szakemberek száma csak 300-400-ra tehető.

A főtitkár szavaival nagyrészt Bencsik Attila, a Magyar Hajózási Országos Szövetség alelnöke is egyetértett, ugyanakkor kiemelte, hogy hazánkban rendkívül magas szintet képvisel a hajósképzés, ezért nem meglepő, hogy a magyar szakemberek igencsak keresettek.

A képesítést nyújtó intézmények közül Magyarországon a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány Hajós Akadémiája a legsikeresebb. A hajóvezető-oktatás itt két részből áll: A és B kategóriás vezetői engedélyt lehet megszerezni, mindkettőhöz társul elméleti és gyakorlati vizsga is. Az utóbbi alapesetben négy évig tart, ezalatt legalább két évet matróz- vagy ennél magasabb szintű szolgálatban belvízi nagy hajón kell tölteni.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja