Olcsóbb húst és drágább éttermeket hozott a szelektív áfacsökkentés

A kabinet nem lát okot és módot az általános adómérték-csökkentésre, azokon a helyeken azonban, amelyeken azt szakmai, társadalompolitikai vagy szociális okok indokolták, az elmúlt években csökkentették az áfakulcsot, így az idén az UHT- és az ESL-tejek esetében is – közölték a Világgazdasággal a Pénzügyminisztériumnál. További célzott áfacsökkentést nem tervez a kormány, de jelenleg is zajlik a korábbi kedvezményes területek tapasztalatainak vizsgálata.

Látható ugyanis, hogy vannak olyan területek, amelyeken az áfakulcs csökkentése nem érte el a kívánt hatást, a kisebb áfa hasznát nem érezhették a fogyasztók – tették hozzá.

Az UHT- és az ESL-tej előtt tavaly a friss tej és a hal forgalmi adója csökkent 5 százalékra, az előbbié 18-ról. Korábban, 2017-ben a baromfihús és az étkezési tojás, 2016-ban pedig a sertéstőkehús áfája mérséklődött 27-ről 5 százalékra.

Az alapvető élelmiszerek mellett a többséget az internet- és az étkezőhelyi áfa csökkenése is érinthette: 2017-ben 18, majd tavaly 5 százalékra esett a kulcs, igaz, a vendéglátásban közben bevezették a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást.

A gazdasági hatásokat firtató kérdésünkre a tárcánál a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányra hívták fel a figyelmet, amely szerint egyes termékeknél az áfacsökkentésből fakadó árhatás csak részleges, míg másoknál teljes volt – ezt a 2018–2022-es konvergenciaprogram is rögzíti.

Három hónappal az áfaváltozás után a sertés- és a baromfihús fogyasztói árában 97, illetve 86 százalékos mértékben érvényesült az árhatás, ami a húskategória általános 2015-ös romániai áfacsökkentését idézi – ott a mutató 87 százalékos volt.

A sertés ára azonban az áfacsökkentés utáni fél éven belül erős emelkedésnek indult a nemzetközi áremelkedések hatására.

A friss tej és a tojás áfacsökkentése negyedév múltán már csak 58-58 százalékos árhatással jelent meg, igaz, a tejet, a tojást és más tejtermékeket is magában foglaló termékcsoportban Romániában is a húsénál alacsonyabb, 78 százalékos volt az árhatás. Magyarországon egyébként az internet esetében is 97 százalékos volt a vizsgált arány, mint a sertésnél.

Mivel az alapvető élelmiszerekre nem rugalmas a kereslet, az árváltozás kevésbé érinti a fogyasztott mennyiséget, mint egy olyan terméknél, amely nem létszükséglet.

Tehát a költségvetésből kieső áfát – még ha a fogyasztóknál jelent is meg – nem arra költötték, hogy az olcsóbbá váló termékekből többet fogyasszanak. Így a 2016–2017-es szelektív áfacsökkentések csak 0,9 százalékkal növelhették a vásárolt élelmiszerek mennyiségét.

Ezen belül 2 százalék feletti bővülés valószínűsíthető a tej, tejtermék, tojás termékcsoportban, a kereszthatások miatt pedig 2-3 százalékos a zöldségek, gyümölcsök körében. Fontos szempont a gazdaságfehéredés is az alapvető élelmiszereknél: az áfacsökkentés miatti adókiesés harmada megtérülhet azzal, hogy negyedére csökken az illegális forgalom.

Az éttermi vendéglátásban viszont árcsökkenés helyett drágulást hozott az áfavágás, a vizsgált időszakban mínusz 8 százalékos árhatást mértek, miközben a szektorban a 2009-es (20-ról 25 százalékra) és a 2012-es (25-ről 27-re) áfaemelés is megjelent 79, illetve 82 százalékos mértékben az árakban.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható