Öt százalék közelében az infláció

Áprilisban 4,9 százalék lehetett az infláció a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2–4 százalékos inflációs célsávja feletti, 4,6–5,5 százalékos fogyasztói árindexet vár. A jóval a célsáv feletti fogyasztói árindexet az üzemanyagok drágulása és a tavalyi, koronavírus miatt elrendelt lezárások okozta alacsony bázis indokolja,

emellett a dohánytermékek jövedéki adójának emelése is hozzájárul az 5 százalékhoz közeli pénzromláshoz.

A jegybank márciusi Inflációs jelentésében hangsúlyozta: a tavaszi gyors inflációt átmeneti tényezők okozzák, amelyek elmúltával a drágulás üteme visszatér a toleranciasávba, így nincs szükség monetáris politikai beavatkozásra. Az MNB ugyanakkor leszögezte, hogy ha az átmeneti fogyasztóiár-emelkedés tovagyűrűző hatásúnak bizonyul, készek beavatkozni az árstabilitás fenntartása érdekében.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) holnap teszi közzé a tényadatot.

A maginfláció számítása változik áprilistól – az adatokat visszamenőlegesen korrigálja majd a statisztikai hivatal –, így ennek megbecslésére nem vállalkozik a konszenzusunk, az MNB által közölt adószűrt maginfláció márciushoz hasonlóan 3,1 százalék lehet. Az idei éves átlagos inflációs várakozás tovább emelkedett – januárban még csupán 3,3 százalék volt a konszenzus –, és elérte a jegybanki toleranciasáv tetejét, a 4 százalékot.

A piaci szolgáltatások áremelkedése májustól indul be igazán, amikor a gazdaság nyitásával párhuzamosan rázúdul a kereslet a turisztikai és vendéglátóipari szektorra

– mondta a Világgazdaságnak Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője. Az elektronikai alkatrészek hiánya erősíthette az árnyomást, azonban a stabilizálódó forint összességében hűthette az inflációt – tette hozzá a szakértő. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője rámutatott: a májusi adat izgalmas lesz, mivel kiderül, hogy a gazdaság újranyitása után milyen árszínvonal alakul ki a korlátozások miatt bezárni kényszerült vállalkozásoknál.

Meglepetést okozhat az élelmiszerek inflációja

– figyelmeztet Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Májusban várhatóan 5 százalék közelében tetőzik a fogyasztói árindex az idén. Az elemző hangsúlyozta: az agrárárak két számjegyű emelkedése egy-két hónap alatt, az ipari termelői árak 10 százalék közeli drágulása fél év alatt épülhet be az inflációba, emiatt várhatóan 4–5 százalék között alakul a fogyasztói árindex az év további részében. Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese viszont arra számít, hogy fokozatosan lassul az infláció az áprilist követő hónapokban, azonban a második negyedév végéig 4 százalék felett alakulhat, nyár végére csökkenhet 4 százalék alá a fogyasztói árindex. Szeptembertől az év végéig azonban újabb felfutás következhet, tartósan 4 százalék felett alakulhat a pénzromlás. Kuti Ákos hozzáfűzte: 2022-ben több, az inflációs hatásokért felelős tényező kieshet, az élelmiszerek élénk áremelkedése és

a dinamikus bruttó hazai terméknövekedés 3,6 százalékon tarthatja az éves pénzromlást.