Egyes becslések szerint a munkaerő-kölcsönzés százmilliárd forintos iparág Magyarországon. Mennyire népszerű manapság a foglalkoztatásnak ez a formája?
Több százmilliárdos iparágról van szó, amely volumenében évről évre növekedést mutat. Ennek oka többek között az elmúlt években tapasztalt egyre fokozódó munkaerőhiány, ami miatt a cégeknek egyre nagyobb az igényük a humánerőforrást biztosító szolgáltatók tevékenységére. A munkaerő-kölcsönzés az erőforrás-biztosítás egyik népszerű formája, mert leveszi a cégek válláról a munkaerő-toborzás és -foglalkoztatás terhét. A munkaerőhiány következtében egyre több cég érte el saját toborzási kapacitásainak határait, így ezt a feladatot a szolgáltatóra bízta. A toborzás mellett a foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások – például a szállás vagy a munkába járás biztosítása – a cégek számára egyre vonzóbbá tették a munkaerő-kölcsönzést.
Mely iparágban jellemző ez a fajta foglalkoztatási forma?
A munkaerő-kölcsönzés minden iparágban megtalálható, ahol munkaerőre van szükség, hiszen a szolgáltatás célja az erőforrásigények kielégítése és az álláskeresők munkához segítése. A kölcsönzés jóval nagyobb arányban van jelen a fizikai munkakörökben, gyártó-, mezőgazdasági és kereskedelmi cégeknél, de az is elmondható, hogy a szellemi munkaköröknél is egyre jellemzőbb ez a foglalkoztatási forma. Jó példa erre a pénzügyi vagy a számviteli terület, ahol egyre több könyvelőt és pénzügyi szakembert foglalkoztatunk kölcsönzéssel.
Általában mennyi időre szól a kölcsönzés? Ezek pár hónapos megbízások, vagy akár évekig is tarthatnak?
Rövid és hosszú távon is alkalmazzák a vállalatok a munkaerő-kölcsönzést, attól függően, hogy milyen okból keletkezik náluk humánerőforrás-hiány. Ha a munkaerőlétszám ingadozása miatt szezonális a megrendelés, akkor pár hónapról beszélünk, de ez leginkább a kereskedelemben és a mezőgazdaságban jellemző. A gyártócégeknél többnyire hosszú távú a foglalkoztatás, célja nem a szezonalitás kezelése, hanem a folyamatos erőforrás-utánpótlás és a munkaerő biztosítása. A munkaerő-kölcsönzéssel történő foglalkoztatás akár öt évig is tarthat.
Mi az oka a munkaerő-kölcsönzés elterjedésének Magyarországon is?
A munkaerő-kölcsönzés a kilencvenes években kezdődött Magyarországon, Nyugat-Európában jóval előbb elterjedt mint atipikus foglalkoztatási forma. A Nyugatról betelepülő vállalatok, például az autóipari gyártócégek és azok beszállítói teremtették meg az igényt erre a foglalkoztatási formára, hiszen szükségük volt jelentős számú munkaerőre, viszonylag rövid időn belül. Azok a cégek alkalmazzák ma is előszeretettel a kölcsönzést, amelyek nem rendelkeznek HR-osztállyal vagy elég kapacitással a szükséges munkaerő toborzásához.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.