Semmilyen mutató sem javult az innováció terén

Országos Innovációs Fórumot szervez az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatala (NKFIH) február 5. és március 6. között 25 városban. A cél Magyarország újjászerveződő innovációs környezetének megalapozása és a megújuló KFI-rendszerrel és a pályázatokkal kapcsolatban felmerülő javaslatok, igények felmérése. Erre azért is van nagy szükség, mert lejár a 2020-ig tartó innovációs stratégia, a 2021–2027-es ciklusban új koncepcióra lesz szükség.

„A még futó ciklus feladatainak kidolgozásánál jól láttuk a problémákat, és adtunk rá válaszokat is, de nem jutott előrébb az ország. Például a duális gazdaság helyzete (a kkv-k és a multik viszonya) nem változott, nem sikerült annyit segíteni a hazai vállalkozásoknak, mint amennyit kellett volna, és a kutatói létszám sem nőtt érdemben, nem haladja meg a 36 ezret” – mondta Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár. Folyamatos beszédtéma, hogy emelni kell a kutatás-fejlesztési ráfordításokat, de ehhez meg kell teremteni azt a réteget, amely érdemben fel tudja használni a forrásokat.

A pályázatok működtetése mellett egy innovációs szolgáltató centrumként képzeli az NKFIH további működését a hivatal elnöke. „Az eddigi cselekedeteink nem hoztak különösebb eredményt, a pozícióink semmilyen mutatóban sem javultak” – mondta Birkner Zoltán. Terveik szerint megkérdezik a piaci szereplők véleményét a pályázati konstrukciókról, és erősíteni akarják a vállalkozások közötti együttműködést. Szerinte az egyetemi hálózat lehetne az ITM és az NKFIH meghosszabbított keze, hiszen egyszerre ágazati és területi szereplő is. A cél, hogy több magyar termék szülessen és jusson nemzetközi piacra, mivel a magyar piac kicsi ahhoz, hogy a cégek megerősödjenek.

Az uniós innovációs rangsorban a 21. helyen állunk, ezen változtatni kell. A legnagyobb gond, hogy a megkérdezett tíz fő feletti cégek 91 százaléka azért nem innovál, mert nem lát rá okot – ezért szemléletformálásra van szükség – mondta Sebők Katalin, az NKFIH kutatás-fejlesztési elnökhelyettese.

Szigeti Ádám szerint az innováció lényege a tudásértékesítés. Meglátása szerint több cégre lenne szükség, V4-es összehasonlításban is Magyarországon a legalacsonyabb a vállalkozói kedv. Továbbá ha sikeresen zajlik a generációváltás, akkor az automatikusan szemléletformálást is visz a vállalkozások életébe.

Siker és innováció párban jár

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: mindig külön lapon említik a vállalkozást és az innovációt, holott a sikeres vállalkozás feltétele az innovatív gondolkodás. A kettőt csak együtt lehet értelmezni, és csak akkor lesz sikeres a cég, ha innovatív a saját piacán. | VG