Kritikus szinteket közelít az öregedési index

Hajszálnyit nőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon a tavalyi évben, de még így sem sikerült elérni a 2014-es szintet – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Világgazdaságnak küldött adataiból. Tavaly 75,9 százalékra nőtt a várható élettartam a 2015-ös 75,7-ről, minimálisan elmaradva a 2014-es 76-tól. Ezzel a tempóval azonban nagyon hosszú idő lesz még elérni az EU-átlagot, amely a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján 80,6 év volt 2015-ben.

A nők továbbra is jóval hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak. Tavaly 79,2 év volt a nőknél a várható élettartam, míg a férfiaknál csak 72,4 év. Igaz, az elmúlt 16 esztendőben az erősebbik nemnek sikerült egy kicsit ledolgoznia a hátrányából. Míg 2001-ben egy férfi alig több mint 68 évre számíthatott, egy nő már akkor is 76-ra. A tavalyi évhez kapcsolódik egy nagy áttörés is: már 80 év feletti életre számíthatott egy csecsemő akkor, ha Budapesten vagy Győr-Moson-Sopron megyében született – és feltéve, ha a női nemet erősítette.

A születéskor várható élettartam lassú növekedésével és a tartósan alacsony születésszámmal az is együtt jár, hogy ezzel párhuzamosan emelkedik az átlagéletkor. Idén a nők átlagéletkora már 44,4 év, miközben a férfiaké 40,2. Öt év leforgása alatt mindkét nemnél egy évet emelkedett az átlagéletkor, ami gyorsuló ütemet jelez a korábbi tendenciákhoz képest.

Nem meglepő módon a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága szempontjából fontos indikátorok egyre rosszabb számokat produkálnak. Az idei évre a KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon a népesség eltartottsági rátája megközelítette az 50 százalékot, ami csúcsot jelent. A 2017-es 49,7 százalék pedig komoly emelkedés a 2012-es 45,7 százalékhoz képest. Ez annak tudható be, hogy egyre több időskorú eltartását kell megoldani, és nem annak, hogy több a gyermek. A fiatalok eltartottsági rátája ugyanis 21-22 százalék körül mozog évek óta. Tizenhat évvel ezelőtt az arány még kiegyenlítettnek számított: 24-24 százalék volt az idősek és a fiatalok eltartottsági rátája is.

Mindebből fakadóan az öregedési index, amely a 14 éves és ennél fiatalabb népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) arányát mutatja, idén 128,8-re emelkedett. Vagyis 100 gyermekkorúra csaknem 129 idős jut. Ez az arány 2012-ben még csak 116 volt, az ezredfordulón pedig jóval 100 alatti értéket mértek (91,3).

Most emiatt még nincs nagy gond, az EU-ban sem kiugró ez az érték, tíz év múlva azonban, mikorra a Ratkó-gyerekek már mind nyugdíjban lesznek, 22 százalék felett lehet az idős népesség aránya, ami esetükben 33 százalék feletti eltartottsági rátát eredményez. Ha nem történik változás, akkor 2040 után várható az igazi baj, hisz addigra már a hetvenes évek második felében született „Ratkó-unokák” jó része sem lesz aktív. A problémára leginkább a születésszám növekedése lenne megoldás.