Nem csökkent a Black Friday őrület

A hazai e-kereskedők egyre sikeresebbek a Black Friday nevű akciók során. A vásárlók megszokhatták, hogy a nagy leárazások akár két hétig is elérhetők; az Extreme Digital szokásához híven egy héttel korábban rendezte meg a saját Fekete Péntekjét, a Mall.hu pedig egész hónapban akciót tart Black Friday címszó alatt, a Jysk online áruháza háromnapos leárazást kínál, sokan „fekete hetet” tartanak.

A Fekete Péntek elsősorban a piac erős szereplői számára biztosít kiváló lehetőségeket.

A hazai e-kereskedelem kifejezetten fejnehéz, a tíz legnagyobb webáruház a teljes bevétel mintegy harmadát uralja. Ez azt jelenti, hogy a fennmaradó kétharmadon a 15-16 ezer online áruháznak kell osztoznia. A koncentrált magyar piacon elsősorban a piacvezetők képesek a saját hasznukra fordítani a novemberi időszakot.

Ők azon az online kereskedők, akik a beszállítói és gyártói kapcsolataiknak köszönhetően versenyképes leárazásokat képesek biztosítani, illetve rendelkeznek olyan raktárkapacitással, ami elbírja a megnövekedett terhelést. Ezek mellett természetesen kulcsszerep hárul a marketing gépezetükre is, amely nélkül elképzelhetetlen lenne a sikeres Black Friday. Velük ellentétben a kis szereplők számára a november inkább a piacvesztés elkerüléséről vagy a csökkentéséről szól. Mivel nem rendelkeznek gyártói és beszállítói kapcsolatokkal és jelentős raktárkapacitással, így esetükben a Black Friday inkább a már meglévő vásárlói bázis kiszolgálásáról szól.

A nagy reklámzajban csak nagyon nehezen képesek új vásárlókat megszólítani.

A hazai e-kereskedelmet folyamatos árverseny jellemzi, ami nem korlátozódik csupán az év utolsó negyedévére, hanem folyamatosan tapasztalható. A piacvezető webáruházak hangzatosabbnál hangzatosabb elnevezéseket ragasztanak a leárazás kampányaikra és igyekeznek mindig a konkurensek előtt szerepelni. Ez a versengés természetesen megnehezíti a kisebb online áruházak dolgát, ugyanakkor védi a teljes piacot a tőkeerős regionális szereplők belépésétől.

Ma már egy jónak mondható exportterv önmagában nem elég a piacszerzéshez.

Az európai online kereskedelemben egyre határozottabban tűnnek el a határok és egyre erősebbé válik a globalizációs hatás. Biztosra vehető, hogy a következő években számos tőkeerős külföldi webáruház fog megjelenni a magyar piacon, illetve hasonló kilátások mondhatók el a magyar kereskedőcégekről is, akik elsősorban a CEE régió országai iránt érdeklődnek. Általánosságban elmondható, hogy a külföldi tulajdonban lévő kereskedőcégek már ma is komoly mértékben meghatározzák a hazai e-kereskedelmet.

A GKI Digital toplistáján szereplő tíz legnagyobb webáruház közül 5 külföldi tulajdonban lévő vállalat, amely számára a magyar piacon való jelenlét exporttevékenységet jelent. A toplista második helyén álló eMAG román, a harmadik MediaMarkt német, de a Tesco, az Alza és a Mall webshopokat is külföldi kereskedőcég működteti.

A hazai e-kereskedők egyelőre inkább csak tervezik a külföldi piacnyitást, alig néhány nagyobb webáruház volt képes meghatározó szereplővé válni a külföldi piacokon.

A legnagyobb érdeklődés Romániát, Szlovákiát és az EU tagsággal rendelkező jugoszláv utódállamokat, Horvátországot és Szlovéniát övezi. Szakértők szerint egyre nagyobb fókuszt majd a rohamosan fejlődő horvát online szektor, amely az alacsony népességszámának köszönhetően kívül esik a legnagyobb nemzetközi szereplők érdeklődésén, a magyarok számára viszont kiváló lehetőséget tartogat a piacbővítésre.

Az Extreme Digital 2013 óta működő edigital.hr horvátnyelvű webáruháza jó példa arra, hogy megfelelő exporttervvel, logisztikával és marketinggel a hazai webáruházak versenyképesek lehetnek Horvátországban is. A szakma bizakodhat, hogy sok webáruház követi majd ezt a példát.