Célkeresztben a vevői kockázatok kezelése

Nagyon jól sikerült az EXIM Kárenyhítő Hitelének konfigurálása és piacra vitele: a 260 milliárdos befogadott kérelemállományával az állami támogatású hitelprogramok körében a 2. legsikeresebb az NHP után. Szabó István Attila, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese szerint az új külpiaci lehetőségek feltárását, valamint a meglévő partneri kapcsolatok stabilitását exportbiztosítással kell kezelnie a vállalkozásoknak.

Mennyiben alakult át a világkereskedelem az elmúlt időszakban és mennyit tett mindehhez hozzá a koronavírus járvány?

A McKinsey nemrég közzétett tanulmánya szerint a feltörekvő piacokon 2007 óta ötven százalékkal nőtt a fogyasztás, miközben egyértelműen látszik az is, hogy a gyártás helyszíne idővel követi a fogyasztást.

Erre jó példa lehet az, hogy a nyugati autógyárak fontos célpiacuknak tekintették az elmúlt évtizedekben a kelet-közép-európai országokat – tehát nem csak az olcsó munkaerő miatt jelentek meg a nagy autógyárak a régiónkban. Az sem új irány – és a koronavírus-járvány csak fokozta ezt –, hogy a regionális, sőt, a belföldi ellátási láncok erősödnek.

Maradva az autóiparnál: annak kapcsán, ha egy kis alkatrészgyártó terméke nem tudott beérkezni a COVID miatt, komplett termelési láncok sérültek. A nagy kérdés az, hogy hol sikerül ezeket a láncokat még a korábbiaknál is szorosabbra fűzni – ebben a tekintetben a feltörekvő országok, de nyugodtan mondhatom, hogy a mi régiónk is szép reményekkel bír.

A harmadik fontos változás ennek a következménye: ha az ellátási láncok szorosabbak lesznek, az még inkább elősegíti a globális kereskedelem átalakulását; a termékek kereskedelme egyre inkább háttérbe szorul, miközben a magas hozzáadott értékkel bíró szolgáltatáskereskedelem kerül előtérbe.

Ebben a tudásigényesebb ágazatra fókuszáló világban a bérköltség már nem lesz akkora hívószó, főleg annak köszönhetően, hogy a bérek között korábban meglévő jelentős különbség folyamatosan szűkül.

Magyarország jó időben ismerte fel azt, hogy az attraktivitáshoz már nem elég pusztán az olcsóbb munkaerő; a hazai gazdaságpolitika az utóbbi években egyre inkább a tudásalapú termelés támogatása irányába mozdult el. Nem szabad elfelejteni, hogy a magyar gazdaság a világ egyik legnyitottabb gazdasága, ezért folyamatosan a változások élvonalában kell lennünk – legyen szó külföldi cégek magyarországi befektetéseiről vagy magyar cégek külpiacra lépésének támogatásáról.

Mennyire változtatta meg a hazai cégek külpiaci lehetőségeit a koronavírus-járvány?

Az adatok beszédesek. A GDP második negyedéves, 13,6 százalékos visszaeséséből a készlethatások 1,5, a fogyasztás visszaesése 4,5 százalékkal részesedett a KSH kimutatása szerint, eközben a külkereskedelmi egyenlegünk romlása önmagában a visszaesés több mint feléért, 7,7 százalékáért volt felelős – 2008 negyedik negyedéve óta, azaz 12 éve először fordult elő, hogy a magyar külkereskedelmi egyenleg negatív lett. Természetesen, ennek döntő része az autógyárak időszakos leállásának köszönhető, ám figyelmeztető lehet, hogy más területek is megsínylették a zárás hónapjait. A meglévő exportpozícióinkat ugyanakkor meg kellett és kell védenünk, új piacokat kell szerezni, és nekünk ebben kellett gyorsan lépnünk.

Milyen eredményt sikerült elérni?

Hogy mennyiben sikerült pontosan felmérni az exportfüggő vállalatok igényeit, arra beszédes adat, hogy az úgynevezett Kárenyhítő Hitelünkből a mai napig többmint 260 milliárd forintnyi befogadott kérelmet tartunk nyilván. Ezzel az MNB Növekedési Hitelprogramja után a második helyen állunk.

Mennyire sikerült bemutatni a partnereknek azt, hogy az EXIM több, mint egy exportfinanszírozó, azaz, hogy nem csak az exportáló vállalatok vehetik igénybe a hiteleiket?

A számok itt is magukért beszélnek, de természetesen soha nem dőlhetünk hátra. A magyar gazdaság magas exportkitettsége miatt fontosnak tartjuk, hogy a teljes értéklánc finanszírozásába bekapcsolódjunk. Arról nem is beszélve, hogy most az egyik legfőbb cél, hogy minél több olyan vállalatot tegyünk exportképessé a válság után, amelyek révén tovább erősödhet a magyar gazdaság.

Milyen egyéb lehetőségeket kínálnak a magyar vállalkozásoknak?

A világjárvány idején alapvetően át kell, hogy alakuljon a hitelezési sztenderdek használata, hiszen a jelenlegi, bizonytalan helyzetben a cash flow alapú finanszírozás komoly akadályokba ütközhet, ezért kiemelt fontossággal bír az, hogy a vállalkozások finanszírozását erősíteni tudjuk. Ennek érdekében indítottuk el a Hitelfedezeti Programunkat, amellyel a kereskedelmi banki hitelezést tudjuk segíteni, a vállalati hitelfelvételhez nyújtott, állami viszontkezességgel biztosított készfizető kezességgel.

A koronavírus okozta válság hatására sokak szerint jelentősen megnőtt az exportálás kockázata. Itt mit tudnak ajánlani?

A világon kevés példát tudunk arra, hogy egy exporthitel-ügynökség komplex termékkört tudjon nyújtani – az EXIM ilyen, hiszen évtizedek óta képesek vagyunk a finanszírozás mellett a hazai cégek külföldi vevőköveteléseinek biztosítására is. Ez a jelenlegi helyzetben csak felértékelődik, hiszen a már bejáratott vevői kapcsolatok esetében is teljesen új helyzetet teremtett a pandémia.

Állami hátterű exporthitel-ügynökségként ezidáig kizárólag az úgynevezett nem piacképes országokba irányuló kivitelre volt lehetőségünk exporthitel biztosítást kötni, ami lényegében az Európai Unión és a fejlett OECD országokon kívüli piacot jelentette.

A koronavírus válság ebben a tekintetben is változást hozott; az Európai Bizottság ugyanis átmenetileg engedélyezte, hogy olyan területeken is megjelenhessünk, ahol korábban csak a piaci biztosítók működhettek.

Ennek köszönhetően – ez év végéig – az EXIM hitelbiztosításával lényegében a világ bármely országába irányuló exportszállítás fizetési kockázatát át tudjuk vállalni. A meghosszabbításról egyelőre nincs döntés, de bizakodók vagyunk a tekintetben, hogy ez az átmeneti lehetőség áthúzódik a jövő évre is.

A termék csak a nemfizetéstől véd meg?

A hitelbiztosításról sajnos még mindig viszonylag keveset tudnak a hazai vállalkozások és azt valóban csak egy egyszerű biztosításnak gondolják, miközben lényegesen többről van szó annál, minthogy átvállaljuk egy külföldi vevő nemfizetési kockázatát.

Mi, a tudás- és tapasztalati tőkénkkel képesek vagyunk előzetesen minősíteni a potenciális külföldi vevőt, így lényegében üzleti döntés-előkészítő partnerei tudunk lenni a kivitelben gondolkodó vállalatoknak. Ennek köszönhetően egy-egy ügylet esetében még pontosabban behatárolhatók lesznek a kockázatok.

Ez pedig azért lesz fontos az elkövetkezendő időben, mert világkereskedelmi szinten megfigyelhető, hogy az üzleti partnerek az eddig megszokott fizetési határidőknél hosszabb terminusokat igyekeznek elérni, épp a járvány okozta bizonytalanság miatt.

Ezért nemcsak az új partnerekre, hanem a meglévő, bejáratott üzleti kapcsolatokra is nagyobb figyelem kell, hogy háruljon. Ez, az exporthitel biztosításhoz nyújtott, üzleti mentorálási tevékenységünk segíti a hazai vállalatokat abban, hogy ne érje őket meglepetés a kinti partner esetleges fizetési gondjai miatt.

További információk >>>