Szerencsére napjainkban egyre többen ismerik fel, hogy idős korukban nem fognak tudni pusztán az állami nyugdíjukból megélni. Egyetlen választásunk van tehát: minél előbb elindítani egy megtakarítást.
Egy pénzügyi tartalék felhalmozásával ugyanis biztosíthatjuk, hogy a nyugdíjba vonulás ne jelentsen egyúttal életszínvonal-csökkenést és folyamatos anyagi problémákat.
Ennek ellenére még mindig sokan halogatják az öngondoskodás elkezdését. Attól tartanak ugyanis, hogy a hónapokon, éveken át gyűjtögetett pénzük – és vele együtt az elképzelt, mesebeli jövőjük – egyszer csak eltűnik.
A pénzünk elvesztésétől való félelem valószínűleg a csaknem 10 évvel ezelőtt történtekhez köthető, amikor a magánnyugdíjpénztári (MANYUP) vagyont beolvasztották az állami nyugdíjkasszába.
Ez meglehetősen nagy port kavart akkoriban, hiszen a MANYUP államosítása nagyjából 3 millió tagot, és összesen több 3000 milliárd forintnyi vagyont érintett.
Mind hallottuk már a mondást, miszerint a történelem ismétli önmagát, így természetesen érthető az aggodalom. Azonban itt az ideje, hogy lesöpörjük az aggodalmakat az asztalról, és tiszta vizet öntsük a pohárba!
Ami a MANYUP-pal történt, az a ma elérhető, nyugdíjcélú megtakarításokkal elképzelhetetlen. Egyszerűen azért, mert a magánnyugdíjpénztár nem egy privát megtakarítás volt, csak átcsoportosították a bruttó bérünkből levont nyugdíjjárulék egy részét egy névre szóló számlára.
Ezzel szemben a ma elérhető öngondoskodási lehetőségeket a már leadózott nettó bérünkből fizetjük, az összeg felett pedig kizárólag mi rendelkezhetünk.
Ha tehát ehhez a vagyonhoz bárki hozzáférhetne, az olyan lenne, mintha a zsebünkből vagy a pénztárcánkból vennék ki a pénzünket. Ez pedig egészen egyszerűen nem fordulhat elő – ehhez sem az államnak, sem az adóhivatalnak nincs joga.
Most, hogy a legfontosabbat tisztáztuk, ideje, hogy megismerjük a legrégebbi és legbiztonságosabb nyugdíjcélú megtakarítási lehetőséget, az önkéntes nyugdíjpénztárat (ÖNYP).
A termék fő célja – akárcsak a többi nyugdíj-előtakarékossági formának – az, hogy aktív éveink alatt anyagi tartalékot képezhessünk idős korunkra.
Az ÖNYP egyik legnagyobb előnye, hogy már viszonylag alacsony – átlagosan 4 ezer forintos – havidíjjal elindítható. Épp ezért különösen jó választás akkor, ha csak kis összeget tudunk félretenni, és a lehető legkevesebbet szeretnénk kockáztatni.
Abban az esetben is ideális megoldás, ha nem szeretnénk személyesen menedzselni a befektetéseinket. Cserébe viszont el kell fogadnunk, hogy csak 3-5 portfólió érhető el a pénztáraknál, a hozamok pedig jellemzően a magyar gazdaság éves teljesítményétől függnek majd.
Nem árt tudni azt sem, hogy lehetőségünk van a befizetések szüneteltetésére is, ha esetleg nehéz anyagi helyzetbe kerülnénk. A pénztári költségeket viszont ilyenkor is levonják a számlánkról. Ugyanakkor a rendszeres befizetéseink mellett, akár eseti befizetéseink is lehetnek, évente akár több alkalommal, nagyobb összegben is, ha lehetőségeink ezt megengedik.
Ha pedig adómentesen szeretnénk hozzáférni az összegyűlt pénzünkhöz, akkor meg kell várnunk, míg elérjük az aktuális nyugdíjkorhatárt. Ezt érdemes is megtennünk, hiszen a megtakarítás fő célja éppen az, hogy nyugdíjas éveink stabil anyagi háttérrel teljenek.
Ilyenkor eldönthetjük, hogy havi járadékként vagy egy összegben kérjük ki a vagyonunkat, esetleg folytatjuk tovább a gyűjtést.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az ÖNYP – a nyugdíjbiztosítás és a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) mellett – a három államilag elismert és támogatott nyugdíj megtakarítási forma egyike.
Ez pedig azzal jár együtt, hogy évente igényelhetünk adóvisszatérítést, amelyet közvetlenül az megtakarítási számlánkon írnak jóvá, ezzel is gyarapítva az idős korunkra gyűjtögetett vagyont.
A kedvezmény lényege, hogy az éves befizetések 20 százalékát, de legfeljebb 150 ezer forintot visszaigényelhetünk a személyi jövedelemadónkból (SZJA).
A jóváírás maximuma egyébként ennél a megtakarítási formánál a legmagasabb. Ráadásul 2019 óta ez a támogatás már nemcsak az egyéni, hanem a munkáltatói befizetések után is kérhető.
Az igénylésre az adóbevallásunkban van lehetőségünk, a plusz pénzt pedig május és július között jóvá is írják a megtakarítási számlánkon.
A maximális támogatási összeget havi 62 500 forint, vagy évi 750 ezer forint befizetésével tudjuk érvényesíteni.
Vannak azonban bizonyos feltételek, amelyekkel érdemes tisztában lennünk. Az egyik, hogy ha több önkéntes nyugdíjpénztári számlánk van – vagy esetleg egészségpénztári tagok is vagyunk –, akkor az összesen befizetett éves díjak után, együttesen is csak maximum 150 ezer forintot írathatunk jóvá.
A pénzt ráadásul kizárólag az egyik, általunk megjelölt pénztári számlára kérhetjük, tehát nem növelhetjük az adókedvezménnyel az összes megtakarításunk összegét. Ettől függetlenül természetesen nagyon is megéri élni a lehetőséggel.
Tudni kell továbbá azt is, hogy az adóvisszatérítés akkor is igényelhető, ha még csak most, decemberben leszünk önkéntes nyugdíjpénztári tagok.
Az egyetlen feltétel, hogy még idén be kell fizetnünk valamennyit a számlára – az összeg 20 százalékát pedig már vissza is igényelhetjük az adónkból a 2020-as SZJA-bevallásunkban.
Ha tehát van némi esélyünk arra, hogy év végén egy nagyobb összegű prémiumot kapunk az idei kemény munkánkért cserébe, akkor érdemes azt a nyugdíjas éveinkbe fektetni.
Idős korunkban így nyugodtan élvezhetjük a jól megérdemelt pihenést, hiszen nem kell majd aggódnunk az anyagiak miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.