Hogyan zajlik a rendszergazda szolgáltatás, mi tartozik bele 2021-ben?

Miért van szüksége minden cégnek egy megbízható rendszergazdára? Mivel foglalkozik pontosan ez az informatikai szakember? Milyen feladatok tartoznak bele a rendszergazdai szolgáltatásba, hogyan segítik ezek a vállalatok mindennapjait 2021-ben? Milyen változások mentek végbe a szolgáltatásban az 21. században? Miért van egyre fontosabb szerepe, a megbízható, stabil informatikai háttérnek egy vállalkozás felépítésében? Cikkünk ezekre a kérdésekre ad választ.

Kik a rendszergazdák?

Kezdjük az alapoktól. Kik is pontosan a rendszergazdák? Ők magas szintű informatikai ismeretekkel rendelkező szakemberek, akiknek alapvető feladatköre az informatikai rendszerek megbízható működésének biztosítása és védelme.

A rendszergazdák az informatikai rendszerek működéséért felelnek. A jó céges infrastruktúra alapját a problémamentes, zökkenőmentes rendszer adja. A rendszergazdák ezt hivatottak biztosítani.

Ez a legfőbb feladatkörük, és ez az, amit talán mindenki tud is róluk. Azt viszont már csak kevesen tudják, hogy miből, milyen részfeladatokból áll össze pontosan ez a munka. Ahhoz, hogy egy részletesebb képet kaphassunk arról, hogy mit is csinál nap, mint nap egy rendszergazda, mennyi fontos részletért is felel pontosan ismerni ezeket a részfeladatokat.

Milyen feladatok tartoznak bele a rendszergazdák munkájába?

A rendszergazdák feladatai rendkívül szerteágazóak.

Munkájuk magában foglalja:

Hogyan dolgozik egy rendszergazda a 21.században? Hogyan változott munkája az idők során?

A technika folyamatosan fejlődik, nagy változásokon megy át, ennek megfelelően a hozzá kötődő szakmák is formálódnak. A kezdetekben egy rendszergazda egészen másképpen dolgozott, mint ahogyan ma teszi azt. A legtöbb átalakulás az elmúlt pár évben történt, hiszen napjainkban a technika, rendkívül gyorsan, robbanásszerűen fejlődik, az újítások, változások kis túlzással szinte mindennapossá váltak.

Most a rendszergazdák legalapvetőbb feladatain keresztül mutatjuk be ezeket a változásokat:

Hogyan változott a rendszerüzemeltetés?

A rendszerüzemeltetés a 21.században, már nem csak a hagyományos értelemben vett módon zajlik. A rendszergazdák a konvencionális rendszerek mellett felhőalapú és hibrid megoldásokkal is foglalkoznak.

Régen csak fizikai, helyhez kötött rendszerek voltak. Ezekből még ma is rengeteg van, de egyre gyakoribbak a felhő alapú és a hibrid megoldások is.

A felhőlapú rendszerek nem kötöttek fizikai helyhez, csupán internetre van szükség működésükhöz. Egy ilyen rendszer üzemeltetése az ehhez kapcsolódó rendszergazdai feladatokat is átalakította. A felhő lehetővé tette például, hogy a rendszergazdák akár fizikai jelenlét nélkül is képesek legyenek erre a tevékenységre.

A hibrid rendszerek a hagyományos és felhő alapú megoldások között képeznek átmenetet. Alapjukat egy régi, fizikai rendszer adja, ami fokozatosan “felhősödik”. Ez a gyakorlatban például azt jelentheti, hogy ha fogy a régi rendszer kapacitása, akkor egyes dolgok már a felhőbe kerülnek mentésre. Ezeknél a rendszereknél a hagyományos rendszerüzemeltetési feladatok mellett a felhő alapú rendszerekről is gondoskodni kell.

Összességében tehát elmondható, hogy a rendszerüzemeltetési feladatok sokkal szélesebb skálán mozognak, mint korábban. Egyelőre még mindig a hagyományos rendszerek vannak többségben, Magyarországon legalábbis biztosan, de a jövő egyértelműen a felhőmegoldások felé mutat.

Hogyan alakult a technikai support és a hibaelhárítás?

Egy rendszergazda munkájának jelentős részét képezi a technikai segítségnyújtás és a hibaelhárítás.

Technikai support minden olyan helyzet, amikor felmerül egy probléma, amiről érkeznek a bejelentések: a telefonhívások vagy az emailek. Ezeket regisztrálják, majd elemezik és végül pedig megoldják, ez az utolsó lépés a hibaelhárítás.

Egy cégben gyakori hibaelhárítási feladatok szoktak lenni:lefagyott eszközök, hibásan működő e-mail fiókok vagy a vírusok kezelése, de a listát sokáig folytathatnánk.

Nem nehéz rájönni, hogy ahogyan fejlődött a technikai úgy egyre több lehetőség is lett, mint korábban, de ezzel együtt a hibalehetőségek száma is nőtt. Emellett a mindennapi emberek is egyre közelebb kerültek a tech világhoz, így kézenfekvő, hogy egyre több kérdés merül fel ezzel kapcsolatban, amikre a rendszergazdáknak választ kell adniuk.

Ahogyan fentebb a cikkben már írtuk a rendszergazdák további feladatai közé tartozik: a mentések elvégzése, a spamek szűrése és az erőforrások optimalizációja is. Ezentúl a 2019-től hatályos GDPR rendeletnek hála a rendszergazdák munkája további adatvédelmi feladatokkal is bővült.

A felsorolt feladatok mellett egyébként sokszor még a céges infrastruktúra fejlesztésében is részt vesznek. Ha egy rendszergazda és egy egy cég között bizalmas viszony alakul ki, akkor a cég vezetése gyakran hosszú távon tervez vele, olyannyira, hogy együtt alakítják, fejlesztik a vállalat jövőjét.

A jó, biztos alapokon nyugvó informatikai rendszerek egy cég magját képezik. Enélkül ma már nem lehet egy vállalkozást sikeresen működtetni.

Fontos, hogy egy cég biztos alapokra építkezzen, mert ezzel lehet úgymond “megágyazni” a jó és hatékony munkának, ami alapfeltétele a sikernek és a nyereséghez termelésének. Egy olyan vállalkozásnak, amiben gyakorta előfordul adatvesztés, nincsenek jól feltérképezve az erőforrások, egyszóval káosz uralkodik erre esélye sincs.

Láthatjuk tehát, hogy a rendszergazdák munkája tényleg nagyon sokrétű, és kiemelkedően fontos is. Elengedhetetlen, hogy minden cég rendelkezzen egy megbízható rendszergazdával, aki egy olyan stabil informatikai alapot teremt, amire könnyedén és biztonságosan fel lehet építeni egy sikeres vállalkozást.

Emellett egy jó, lelkiismeretes szakember minden felmerülő, előre akár nem látott tech kérdésben, problémában is rapid segítséget tud nyújtani a cég vezetésének és dolgozóinak, tehát a szürke hétköznapok kisebb-nagyobb céges problémáinak megoldása is gördülékenyebbé válik segítségével.

Varga Tamás

Rendszergazda

X-com Szolgáltató Kft.