Hatvanmilliárdos tőkeprogram nyit új piacokat a magyar vállalatok előtt (x)

A kifektetéssel járó kockázatok enyhíthetők megfelelő stratégiai tervezéssel és pénzügyi partnerségek kialakításával. Az állami szerepvállalás ez utóbbi területen most új lendületet ad a vállalkozásoknak: a Nemzeti Tőkeholding (NTH) mintegy 60 milliárd forint értékű tőkeprogramot indított a hazai cégek külföldi beruházásainak, cégalapításainak és felvásárlásainak előmozdítására. A tőkealap, amelynek kezelője a Focus Ventures, nem csupán a nemzetközi piacra való belépést könnyítheti meg, hanem hozzájárul a magyar vállalatok versenyképességének növeléséhez, így a magyar gazdasági teljesítmény fokozásához is. 

Javítani kell a profitegyenlegen

„Az alap elindításának célja, hogy hozzájáruljon a hazai vállalatok nemzetközi versenyképességének, ezen keresztül pedig az ország profitegyenlegének javításához is” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Zsámboki Zoltán, a Focus Ventures vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: a profitegyenleg fontos mutató Magyarország szempontjából, hiszen kifejezi, hogy a külföldi vállalatok mekkora nyereséget termeltek hazánkban, szemben a magyar tulajdonú, külföldön működő vállalatok nyereségével.

Ha Európa egészét vizsgáljuk, a profitegyenleg markáns vonalat húz kelet és nyugat között. A hiány általában az alacsonyabb tőkeellátottságú, ugyanakkor gyorsabban növekvő országokra jellemző: ebbe a csoportba tartozunk mi is. Éppen ezért fontos – emelte ki a vezérigazgató-helyettes –, hogy egyre több tőkeerős vállalkozásunk legyen, amelyek részt tudnak venni a nemzetközi versenyben: így a magas tőkeellátottság kulcskérdés a profitegyenleg hiányának csökkentése szempontjából, ami hosszú távon egyértelműen hozzájárul az ország gazdaságának növekedéséhez.

Kockázatok és új lehetőségek

Zsámboki Zoltán szerint az állami szerepvállalás azért is fontos, mert a tulajdonlást jelentő külföldi leányvállalat létrehozása több kockázatot rejt, mint a tulajdonlás nélküli nemzetközi terjeszkedés, így például a saját külföldi leányvállalat nélküli export vagy franchise értékesítés. „A Kifektetési Magántőkealap elindulása lehetővé teszi, hogy a külföldi terjeszkedésben is befektető partnere tudjunk lenni a hazai vállalatoknak, amelyhez nálunk minden kulcstényező, így a megfelelő tapasztalat, jogosultság és humán erőforrás is adott” – mondta a vezérigazgató-helyettes. Hozzátette: a Focus Venturesszel való együttműködésnek köszönhetően a vállalkozások javíthatják tőkeszerkezetüket, tőkeintenzív beruházásokat, felvásárlásokat, fejlesztéseket tudnak megvalósítani, nemzetközi színtéren is.

Persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy mely vállalatoknál lehet reális elképzelés ez a fajta növekedési irány. Azt ugyanis látni kell, hogy a kifektetés viszonylag szűk vállalati réteget érint: miközben az exportáló vállalkozások száma meghaladja a 15 ezret, addig kifektetéseket már most is csak tőkeerős, fejlett, jellemzően nagyvállalati kategóriába sorolható cégek tudnak megvalósítani. 

A kifektetés ugyanis feltételezi azt, hogy az érintettek a hazai piacon már meghatározó sikereket tudhatnak maguk mögött, elérték a hazai piaci korlátaikat, esetleg van már exporttapasztalatuk is, vagy éppen olyan egyedülálló és kimagasló tudással, technológiával rendelkeznek az adott iparágban, amelyet érdemes külföldön is kamatoztatni. 

Erre önállóan azonban kevesen képesek. Ezekből a nemzeti bajnokként aposztrofált cégekből kevesebb mint kéttucatnyit tartanak nyilván – közismerten az utóbbiak közé tartozik például az OTP, a Mol, a Richter vagy a Pick, de szintén e csoport tagja a Terrán, a 77 Elektronika, és a Masterplast is. „Tudjuk, hogy számos cégben ott van a lehetőség, hogy ennek a csapatnak a tagja legyen. Mi ezen az úton segítjük a vállalatokat” – emelte ki a vezérigazgató-helyettes.

Mire használható (jól) a kifektetés?

S bár nagy a kockázat, aki vállalja, annak a jutalma is nagy lehet. A kifektetés, legyen az egy teljesen új zöld- vagy barnamezős beruházás, cégalapítás vagy felvásárlás, számos pozitív változást hozhat a vállalat életébe: az ellátási lánc egy másik szintjén lévő cég felvásárlásával csökkenthető a beszállítói kitettség, miközben bővülhet a termék- és vevőkör. Egy külföldi gyártókapacitás létrehozásával egyszerűbbé és költséghatékonyabbá válik a logisztika, növelhető a hatékonyság. Egy leányvállalat létrehozásával hasznos, jól működő tudás léphet nemzetközi közönség elé.    

Mindegy azonban, hogy a rövid távú cél a piacszerzés, a méretgazdaságosság, a kockázatok diverzifikációja vagy a stabilabb bevételi struktúra kialakítása, a kifektetés egy komplex stratégiai lépés, amely biztosítja a fenntartható növekedést.

Éppen ezért a felkészültség, a megfelelő tudás kulcstényező a sikerhez: ismerni kell a megcélzott külpiacot, annak sajátosságait, legyen szó akár jogi, adminisztrációs, adóügyi szabályokról és kötelezettségekről, illetve természetesen a piaci igényekről. „Ebből is látszik, van némi átfedés az exporttevékenység és a kifektetés között. Gyakran a kifektetést is megelőzi egy rövidebb-hosszabb exportáló szakasz, ami már jó tapasztalatokat ad, amelyekre lehet építkezni, és ez felvázolhatja egy jövőbeli külföldi beruházás, cégfelvásárlás, terjeszkedés megvalósítását is. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az exporttapasztalat nem előfeltétele a kifektetésnek” – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató-helyettes.

De mégis merre?

A tőkealap földrajzi szempontból elsődlegesen Európa, azon belül elsősorban Nyugat, valamint Közép- és Kelet-Európa, továbbá Ázsia, kiemelten a Közép-Ázsia régió országaiban tervez befektetéseket. A megcélzott szektorokat illetően az alap nyitott befektetési politikát folytat, de fókuszban tartja a Versenyképességi Stratégiában kiemelt ágazatokat, így az agrár- és élelmiszeripart, a logisztikát, a megújuló energia területét, a könnyűipart, az infokommunikációs technológiai szektort, a nyersanyagipart, továbbá az egészségipart.

Egy-egy befektetés értéke 1 millió és 25 millió dollár között alakulhat: az egyes ügyletekhez minimum 30 százalékos társbefektetői hozzájárulás (azaz önerő) szükséges a kifektetni kívánó magyar vállalatok részéről, miközben az alap a kockázatmegosztás alkalmazása mellett iparági minimumhozamot vár el a befektetésektől.

Zsámboki Zoltán elmondta: A Focus Ventures a következő két évben négy-öt magyar cég közvetlen külföldi tőkebefektetéséhez, nemzetközi versenyképességének növeléséhez kíván hozzájárulni, a teljes keretösszeget pedig a következő öt-nyolc évben kívánják kihelyezni.