A külföldi munkavállalókat célzó vízumigénylés lehetősége csak a szakképzett munkavállalókat érinti. Ahogy a németek fogalmaztak, „szükségük van okos fejekre és munkás kezekre”. A bevándorlási törvény tervezetének módosítása márciusra várható – mondta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm intézet szakmai vezetője.
A német munkaerőpiac tartós hiánnyal szembesül, ahogyan azt a néhány hónappal ezelőtti adatok is jól mutatják. Akkor a megkérdezett cégek csaknem fele nyilatkozott úgy, hogy a probléma érinti a működésüket.
A másik „előzmény” a bevándorlás, hiába érkeztek több százezren a Közel-Keletről 2015 óta, a szakképzett munkaerőhiány problémáját ez sem enyhítette, sőt, a társadalom öregszik, évente mintegy négyszázezer bevándorló szakmunkásra lenne szüksége az országnak.
Regős Gábor válaszában kiemelte, már eddig is létezett könnyített vízumigénylés Németországban, jellemző volt azonban, hogy a folyamat lassúsága (a német bürokrácia) fékezte a harmadik országbeli munkaerő bevándorlását. Előfordult olyan is, hogy állása már lett volna az illetőnek, de adminisztratív okok miatt nem tudott időben munkába állni. A könnyítéssel alapvetően a legalább kétéves szakmai képzést elvégzők élhetnek, ők juthatnak hozzá az új „esélykártyához”, viszont nekik is további feltételeknek kell megfelelniük. Az értékelés során figyelembe veszik a nyelvtudást, a munkatapasztalatot, az életkort és a Németországhoz való kötődést is. Az érintett országok köre nincs korlátozva, de szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni a nyugat-balkáni országokra, ez a kisebb kulturális különbségek miatt várhatóan kevesebb konfliktust eredményezne. Az új szabályozás megkönnyítené az állampolgársághoz jutást is, erre már öt év után lenne lehetőség.
Regős Gábor kiemelte, a külföldi munkaerő odavonzására szüksége van a német gazdaságnak, hiszen a vállalatok az egyik legfőbb problémának a szakképzett munkaerő hiányát látják, aminek nyomán Németországban 1,9 millió szabad álláshely áll rendelkezésre. Ez pedig így a gazdasági növekedés egyik gátja is. Problémát jelenthet a harmadik országból érkezők elszállásolása, illetve a kulturális integrációjuk is. Az intézkedés megvalósulása talán segítene csökkenteni a német munkaerőhiányt, mivel mérsékelné a harmadik országbeliek munkavállalása előtti adminisztratív korlátokat. A szakértő attól nem tart, hogy a német vízum vagy a harmadik országbeliek foglalkoztatása jelentős versenyt generálna az uniós és a harmadik országbeli munkavállalók között, hiszen egyrészt az uniós munkavállaló foglalkoztatása továbbra is egyszerűbb lesz, másrészt ebből a körből eddig sem sikerült feltölteni az üres álláshelyeket.
A magyar gazdaság szempontjából hosszabb távon talán inkább előnyös lenne, ha csökkenne Nyugat-Európa munkaerő-elszívó hatása, ez azonban nem ettől a törvénytől várható, itt inkább a bérfelzárkóztatás lenne a megoldás
– mutatott rá Regős Gábor.
A német bérek emelkedése a munkaerőhiány és a viszonylag magas infláció ellenére is csekély volt, tavaly a harmadik negyedévben éves alapon mindössze 0,1 százalékot tett ki, ami az előző negyedévek 4 százalék fölötti ütemétől is elmarad.
A mostani inflációs környezetben ez nehezen érthető.
Ez azonban azt is jelenti, hogy nem nagyon van olyan béremelkedési ütem, amelyet az intézkedés mérsékelni tudna. Persze nem mindenki örül az új intézkedésnek. A szakszervezeteknél jelen van a félelem a munkaerőpiacra gyakorolt hatással kapcsolatban, ők inkább a belföldi munkaerő foglalkoztatásnövelését javasolnák. Ennek keretében a német kormányzat képzéseket, a nők alulfoglalkoztatásának csökkentését és az idősebbek munkaerőpiaci részvételének fokozását tervezi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.