Szédületesen kilőttek az ingatlanárak

Az idei év első negyedévében a fővárosban épülő lakások kínálati ára 917 ezer Ft/m2 volt, ami 15,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, míg a megyei jogú városokban kínált 500 ezres négyzetméterár 21 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Erről könnyű megbizonyosodni például az ingatlanbazar.hu portálon is. Az aktuális helyzetjelentést Soóki-Tóth Gábor MRICS, az Otthon Centrum elemzési vezetője segítségével foglaltuk össze.

Mi a helyzet Budapesten?

A fővárosi téglalakások négyzetméterára 15–40 százalékkal magasabb az első négy hónap értékesítései alapján, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában.

A legnagyobb árnövekedés a XX. és XXI. kerületekben történt, de az V. kerületben a használt lakások átlagos négyzetméterára meghaladta az 1 millió Ft/m2-t.

A panelok is drágábbak: a magas belvárosi árak miatt a kereslet a külső kerületi lakótelepeken jelenik meg – ezt támasztja alá az ingatlanbazar.hu ingatlanos portál keresési szokásokat elemző kimutatása is. Ez a megnövekedett kereslet a külső kerületi lakótelepek lakásainak árát is emeli:

jelenleg 18–40 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál.

A legnagyobb mértékű növekedés és átlagos négyzetméterár is a XI. kerületben volt, ahol az első négy hónap eladásai alapján az átlagár 645 ezer Ft/m².

A bérleti díjak a legtöbb kerületben 10 százalékkal magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A belső városrészekben nagyon sokan léptek be a rövid távú, drága bérbeadási piacra. A hosszú távú bérlő viszont a magas belvárosi díj helyett távolabb költözik. Ez az elmúlt 2 év során a jó közlekedési adottságú városrészekben éreztette is a hatását.

Hogy alakultak az árak vidéken?

A megyei jogú városokban az árnövekedés 0–50 százalék között alakult.

A legnagyobb mértékű növekedés Salgótarjánban volt, bár a 126 ezer Ft/m² még mindig a legalacsonyabb a megyei jogú városok sorában. A legmagasabb négyzetméterár Debrecené volt 430 ezer Ft/m2-rel.

A panellakások négyzetméterárai 20–60 százalékkal emelkedtek a tavalyi év azonos időszakához képest. Legnagyobb mértékben Nagykanizsán, míg legdrágábban Debrecenben lehetett panellakáshoz jutni, ahol 374 ezer forintba került egy négyzetméter. A bérleti díjak itt is 10 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket.

A legdrágább város Székesfehérvár, ahol a fajlagos kiadási árak megközelítették a 2500 Ft/m²-t.

A falusi csok sokat számít az 5 ezer főnél kisebb településeken – ott, ahol a közelben megfelelő munkalehetőség és szolgáltatói paletta van. Emiatt a városok melletti kistelepülések profitálhatnak legjobban a falusi csokból, ami tovább húzza felfelé az árakat. Erre maga az Ingatlanbazár is számít: a vidéki ingatlanhirdetések területén 12 éves tapasztalattal bíró honlap a falusi csok bejelentése óta érzékeli a városközeli kistelepülésekre irányuló keresések emelkedését.

Venni vagy kivárni?

Egy emelkedő hozamszint – például a kedvező kamatozású állampapírok megjelenése – várhatóan csökkenteni fogja a befektetői étvágyat, ami máris csökkent: az elmúlt néhány év drágulását a bérleti díjak nem tudták követni, így a hosszú távú bérleti díjak a drágább városrészekben (Budapesten és a vidéki városokban is) 7–9 százalékról 2–4 százalékra estek vissza.

Amennyiben az áfakedvezmény megszűnése visszafogja a lakásépítést (ennek már vannak jelei), az szűkíteni fogja a kínálatot, ami az eladóknak kedvez.

Mivel a július 1-től életbe lépő babaváró hitel és a csok-kedvezmények használt lakásra is igényelhetők, nőhet a kereslet, így tovább nőhetnek az árak, elsősorban a nagyvárosokban és vonzáskörzetükben.

A KSH szerint a kiadott építési engedélyek száma a korábbi évekhez képest már nem nő tovább. Az idei év első negyedévében országosan engedélyezett 9600 lakás 2 százalékkal marad el a tavalyi év első három hónapjától. Az építőipari megtorpanás főként az engedélyek számán érzékelhető, az épülő lakások és megjelenő projektek számában még nem. Ezt mutatja az ingatlanbazar.hu portál is, ahol biztosan talál ízlésének megfelelőt, akár venni, akár eladni akar.