Ön sem fogja megúszni az adásvételi papírmániát!

A használt lakás, ház vagy megvétele előtt ellenőrizni kell az ingatlan tulajdoni lapját, amiből kiderül, hogy az kinek a tulajdonában van, terheli-e jelzálog, banki tartozás, kinek van esetlegesen haszonélvezeti joga, vagy éppen szerepel-e rajta széljegy, magyarázza az ingatlanbazar.hu által megkérdezett dr. Horváth Zoltán Levente ügyvéd. A tulajdoni lapba a vevő ingyenesen betekinthet az illetékes földhivatalnál vagy az ügyfélkapun keresztül. Ha ez elmarad, az ügyvéd minden esetben megteszi ezt helyettünk még az adásvételi szerződés aláírása előtt.

Amennyiben az ingatlan megvásárlása bankhitelből (esetleg csok igénybevételével) történik, a vevőnek kell informálódnia az adott pénzintézet követelményeiről – szintén az aláírás előtt –, és tájékoztatni azokról az eljáró ügyvédet. Ha a vevőnek sem ideje, sem tudása a hitelügyintézéshez szükséges kérelmek elkészítéséhez, illetve a bankoktól kapott hitelajánlatok összehasonlításához, sokat segíthet egy hiteltanácsadó, aki összeveti a vevő helyett a bankok kínálatát, és megkönnyíti az eligazodást kínálatokban.

Sokan nem tudják, de a hiteltanácsadók jutalékát a bankok fizetik, így nem eredményez extra költséget, ha a vevő szakemberhez fordul.

Ha a vásárló ennél is tovább menne, és nemcsak a hitelügyintézésben, hanem a teljes eladási folyamat menedzselésében szeretne szakértő segítséget kapni, érdemes felkeresnie egy tapasztalt ingatlanirodát, amely saját ügyvéddel, energetikussal, pénzügyi szakemberrel gyorsítja meg a vásárlás folyamatát. Az iroda maga végzi a banki ügyintézést, amelybe beleértendő a (falusi) csok-hitel, valamint a babaváró hitel megigénylése, valamint a szükséges dokumentációk begyűjtése az eladótól és a vevőtől.

Egy jó ingatlanos ezeket „összefésüli”, és az egész ügymenetet koordinálja

– mondja Meszlényi Tamás, az OpenHouse ingatlanközvetítő hálózat szegedi irodájának tulajdonosa.

Ha nincs „ingatlanos” segítség, az említett dokumentumok begyűjtése a vevő feladata.

Amennyiben terhelt ingatlant kíván valaki megvásárolni, az eladó dolga lesz az adott dokumentumok beszerzése: egy igazolás a banktól a fennálló tartozás összegéről és visszafizetésének módjáról; fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezőnek le kell mondania haszonélvezeti jogáról; ha már elhunyt személy neve szerepel haszonélvezőként, a halotti anyakönyvi kivonatot a földhivatalban be kell mutatni; végrehajtási jognál egyeztetni kell a végrehajtóval. Az adásvétel folyamata ettől függetlenül megkezdődhet.

Az energetikai tanúsítvány beszerzése szintén az eladó feladata még a szerződéskötés előtt, hiszen legkésőbb aláírásakor át kell adnia azt a vevőnek.

A tanúsítványt az akár interneten is könnyen felkutatható szakember készíti el egy helyszíni szemle után. Ennek költsége nagyjából 20–35 ezer közötti összeg, és az eladót terheli.

Az ügyvéd a fentiekben részletezett, a két fél által beszerzett dokumentumok beszerzése után tudja a megfelelő adásvételi szerződést elkészíteni, amely voltaképpen a jogügylet „forgatókönyve” lesz.

Ha az egyik szerződő fél tartósan külföldön tartózkodik, nem kell hazautaznia az adásvételi szerződés aláírása miatt. Külföldön vagy a magyar konzulátuson, vagy egy helyi közjegyző előtt kell egy meghatalmazást aláírni és hitelesíttetni, ez utóbbi esetben azonban külön felülhitelesítésre, úgynevezett apostille-ra is szükség van.

Új, kifejezetten korszerű, de talán még kevesek által ismert módszer, hogy az ellenjegyző ügyvéd „videokonferencia” útján is jogosult a külföldön aláíró ügyfél azonosítására, illetőleg az így aláírt dokumentum ellenjegyzésére

– magyarázza az ingatlanbazar.hu által megkérdezett dr. Horváth Zoltán Levente ügyvéd.

Az adásvételi szerződés ingatlanügyi hatósághoz (ismertebb, bár ma már pontatlan nevén a földhivatalhoz) történő benyújtását követően a földhivatal által érkeztetett adásvételi szerződés birtokában indíthatja meg a vevő a banki szerződéskötési folyamatot.

Ha a szerződéskötés megtörtént, illetve hitelfelvétel esetén a bank is jóváhagyta a hitelkérelmet, a következő út a közjegyzőhöz vezet, aki egy kivonatot készít a szerződés alapján, amelyet fel is olvas a vevőknek, és közérthetően elmagyarázza a szerződésben használt jogi passzusokat. A közjegyzői díjat az ingatlan értéke és a szerződés hossza alapján határozzák meg.

A közjegyzők díjazása nagy mértékben eltérhet, de egy 40 milliós ingatlan esetén érdemes százezres nagyságrendű tiszteletdíjjal számolni.

A tulajdonjog bejegyzése az úgynevezett bejegyzési engedély benyújtásától számított 60 napos általános ügyintézési határidőn belül megtörténik.Szükség esetén soron kívüli eljárás kezdeményezésére is van lehetőség 10 ezer forintos többletdíj ellenében, ilyenkor az ügyintézési határidő 30 nap.

Az illeték kiszabásáról később az adóhatóság fizetési meghagyásban értesíti a vevőt. Az általános szabályok szerint az ingatlan forgalmi értéke után 4 százalék vagyonszerzési illetéket fizet a vevő. Ha most adta el az előző lakását, és a befolyt összeget másik lakás vásárlására fordítja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete, így akár nullára is kihozható, ha a vevő új ingatlanba fekteti a pénzét.

A 35 évesnél fiatalabb vevőnek első lakása megvásárlása esetén az illetéknek csak a felét kell kifizetnie, amennyiben a lakás forgalmi értéke 15 millió forintnál kevesebb.

Az eladónak akkor nem kell adót fizetnie a lakás után, ha az 5 évnél régebben van a tulajdonában, egyebekben az értékesítéssel szerzett nyereség (azaz a vételár és az eladási ár különbözete) adóalapot képez, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. Az adóalap azonban a szerzést követő második évben 90 százalékra, a harmadik évben 60 százalékra a negyedik évben 30 százalékra csökken.

Ha új építésű ingatlant, vagy éppen még kivitelezés alatt álló lakást keresünk, – például az ingatlanbazar.hu oldalon –, mindenképpen vegyük fel a kapcsolatot olyan, többéves tapasztalattal rendelkező irodával, amely korábban is állt már szerződésben például épülő lakóparkok, társasházak kivitelezőjével.