A luxuskategóriát elkerülte a válság

Magyar vevőkre építenek a luxuslakás­piacon, a felső kategóriás ingatlanokra továbbra is nagy a kereslet, az árakat nem törte le a pandémia. Luxusvillaparkká alakul a Svábhegyi Szanatóriumot övező 3,5 hektáros terület, ahol a gyógyszállóba tervezettekkel együtt 107 lakást alakítanak ki 2023-ig.

Az ismét 5 százalékra csökkentett lakásáfa is kedvez az ősszel piacra vitt projektnek, ahol az 1,7–2,6 milliós induló négyzetméterárakat olyannyira nem sokallják a vevők, hogy a lakások több mint felét már el is adták, és a kivitelezés is hamarosan elkezdődik

– tájékoztatta a Világgazdaságot a Fine & Country Hungary értékesítési vezetője, Kacsmarik Ágnes. A luxuslakáspiacon meghatározó ingatlanközvetítő cég nem tapasztalja a kereslet csökkenését a felső kategóriában, ahol az árak a pandémia ellenére sem estek az elmúlt évben.

Tavaly lendült át a kategória kínálatának felső szegmense a négyzetméterenkénti hárommillió forintos határon, amiben döntő szerepe volt az egykori SZOT-szálló helyén épült Elysium társasház várakozáson felüli sikerének. Persze ehhez a kínálat szűkössége is kellett, hiszen új építésű, minden szempontból felső kategóriás lakásokból nincs túlkínálat Budapesten.

A pesti oldalon még soványabb a piac, a luxuskategóriára vágyók pedig történelmileg egyébként is a budai oldalt preferálják, azon belül is az I., a II. és a XII. kerületet. A pesti oldalon a történelmi Belváros a legértékesebb övezet, a városközpontban lévő Szervita Square Building és az Emerald Residence után hamarosan a IX. kerület is felkerül a luxuslakás-kínálat térképére egy Duna-partra tervezett komplexummal.

A beruházásról a fejlesztő még nem kívánt nyilatkozni.

A változatlan lendülettel pörgő budai luxuslakáspiacon az elmúlt években fokozatosan váltották le, illetve szorították ki a külföldi befektetőket a döntően lakhatás, kisebb részben saját bérlakás-portfólió építése céljából vásárló magyarok.

A megerősödött hazai vállalkozói réteg meg tudja fizetni és meg is fizeti az értékőrző, bármikor kiadható, felső kategóriás ingatlanokat, mert ezeket remek befektetésnek tartja. A minőség és a korszerűség olyannyira fontos paraméter a kategóriában, hogy a befektetési céllal vásárló magyar vevők is folyamatosan forgatják az állományukat, amelybe minél újabb és modernebb, különleges adottságú ingatlanokat igyekeznek bevonni. Bérlet céljára is egyre nagyobb arányban – ma már 60-70 százalékban – magyarok keresnek luxuslakást. A keresletet táplálja, hogy a nemzetközi cégek felső vezetőit is egyre inkább a magyarok közül választják ki.

Az idei évtől visszavezetett kedvezményes lakásáfa felélénkítette a fejlesztői kedvet a luxuskategóriában is, anélkül ez a terület is lefékezett volna – mondta a piaci szakértő. Nyugat-Európából átvett gyakorlat, hogy a lakások egy részét, többemeletes házakban például a felső két szintet, a penthouse-okat csak az utolsó fázisban dobják piacra, mert a projekt ideje alatt bekövetkező értéknövekedésből a fejlesztő is profitálni akar – tette hozzá Kacsmarik Ágnes.