Kelendőek a nyaralók

Miközben a használt lakóingatlanok országos piacán az idei élénkülés elsősorban az adásvételek számában látszik, egyelőre nem eredményezett jelentősebb drágulást. A nyaralók piacán egészen más a helyzet, jelentős áremelkedés látható a kínálati piacon – derül ki az ingatlan.com közel 40 ezer hirdetés alapján készített elemzéséből, amely azt vizsgálta, hogyan alakult a legfelkapottabb nyaralóövezetekben – a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Dunakanyar környékén – a lakóingatlanok iránti kereslet és ez miként befolyásolta az árakat.

„A 2010-es évek második felében kibontakozó országos ingatlanpiaci boom a nyaralóövezeteket is érintette. Ezt jelzi, hogy a legnépszerűbb övezetekben eladásra hirdetett lakóingatlanok – lakások, házak és nyaralók – iránti érdeklődés 150 százalékkal, azaz a két és félszeresére nőtt 2016 óta.

Öt éve alig közel 32 ezer érdeklődés érkezett ezekre az ingatlanokra január és május között, idén viszont már több mint 77 ezer” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Egyes településeken még nagyobb mértékben nőtt a kereslet, a Tisza-tó partján lévő poroszlói ingatlanok iránti érdeklődés közel 10-szeresére nőtt, emellett több balatoni település – köztük Balatonszőlős, Balatonakali, Ábrahámhegy – ötszörös-hatszoros keresletnövekedést könyvelhetett el.

Hozzátette:

„A nyaralóövezetek felfutása köszönhető annak, hogy az említett időszakban lendületesen fejlődött a gazdaság, és az üdülőövezetek árait is növelő 2015-2019 közötti lakásárrobbanást követően a befektetők a nagyvárosok helyett a nyaralóterületek irányába mozdultak el.

Miközben a koronavírus-járvány 2020 tavaszi megjelenése megtorpanást hozott az országos lakáspiacon, a nyaralókra ez nem volt igaz. Ez pedig részben a karanténhatásként emlegetett tényezővel magyarázható, sokan a korlátozások miatt a kerttel rendelkező, vízparti vagy ahhoz közeli települések felé fordultak.”

Az elemzés szerint a Velencei-tónál Gárdonyban az átlagos négyzetméterár idén június elején 655 ezer forint volt, ez 20 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Velence településen pedig 17 százalékkal 618 ezer forintra nőttek, miközben az eladó lakóingatlanok száma, azaz a kínálat lényegében stagnált.

A Balaton északi és déli partja is átlépte a 700 ezres lélektani határt az átlagos négyzetméterárakban,

amire az országban eddig csak Budapest volt képes. Az északi parton található – Veszprém megyei településeken – 756 ezer forint volt a négyzetméterár, ami 35 százalékos növekedést jelent éves szinten. A kiugró mértékű drágulásban szerepet kapott, hogy a kínálat csökkent, mégpedig 40 százalékkal.

A túloldalon, azaz a Balaton déli partján lévő településeken kereken 700 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár, ami 20 százalékos drágulásnak felel meg. A tó mindkét partján vannak olyan települések – például Tihany, Alsóörs vagy éppen Szántód –, ahol

1 millió forintot bőven meghaladó négyzetméterárral találkozhatnak a vevőjelöltek.

Balogh László elmondta, hogy a Balaton-parti településeken tapasztalható egymilliós átlagos négyzetméterárak annak is köszönhetők, hogy rengeteg új lakóingatlan épül a térségben főként értékesítési céllal.

Ahogy a Balaton déli oldalán, a Tisza-tónál is 20 százalékkal mentek feljebb az árak az elmúlt egy évben, ám utóbbi övezetben azonban jóval alacsonyabb szinten vannak: az eladó ingatlanokért négyzetméterenként. 172 ezer forintot kértek a tulajdonosok. Abádszalókot 175 ezer, Poroszlót pedig 179 ezer forintos ár jellemezte június elején. A legkeresettebb nyaralótérségek közé tartozik a Dunakanyar környéke is.

A régió népszerű települései közül Zebegényben, Nagymaroson, Visegrádon idén júniusban 457-542 ezer forintért kínálták eladásra az ingatlanok négyzetméterét, ez pedig 44-59 százalékos éves drágulásnak felel meg.

A Dunakanyartól Budapest felé található Kisorosziban 80 százalékkal, Tahitótfaluban pedig 43 százalékkal mentek feljebb az árak, ez az előbbi településen 553 ezer, utóbbin 494 ezer forintos „egységárat” jelentett. A Dunakanyarban tapasztalt árrobbanás az ingatlan.com szakértője szerint nem meglepő, mert a környék egyben a fővárosi agglomerációs övezet részeként is funkcionál, ahová folyamatos a kivándorlás Budapestről.