Romlott az építőipar jövedelmezősége, csökken a rendelésállomány

Hogyan teljesített tavaly az építőipar?

Az előzetes számok alapján, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint 4-5 százalékkal lehet több az építőipar múlt évi teljesítménye az előző évhez képest 2021-es összehasonlítható árakon, bár a 12. hónap, vagyis december adata nincs még meg. A KSH február közepén közli majd a decemberi, illetve a tavalyi egész éves teljesítményt, de az ÉVOSZ becslése szerint folyó áron 6700 milliárd forintot érhet el az ágazat tavalyi teljesítése.

Az infláció tavaly rekordot döntött. Miként hatott ez az építőiparra?

Az elmúlt évben 26 százalékos infláció volt az építőiparban, azaz az ágazatban mért pénzromlás lényegesen magasabb szintet ért el, mint a fogyasztói árindex, és már márciusban elértük ezt az inflációt. Az elmúlt év ennek ellenére egy igen sikeres esztendő volt, az építőipar továbbra is 375 ezer embert tud foglalkoztatni. Az ágazat jövedelmezősége azonban romlott, mert az árváltozásokat, az áremelkedéseket az építőipari vállalkozások a már megkötött szerződéseknél teljes egészében nem tudták a vevőkre továbbhárítani.

Hogy áll az ágazat rendelésállománya?

A múlt év végén már látszott, hogy folyamatosan csökken a rendelésállomány, különösen az egyéb létesítményeknél. Mind a teljesítést tekintve, mind az ez évi várakozásokat nézve a legnehezebb helyzetben az egyéb létesítményt kivitelezők vannak, régebben ezeket a vállalkozásokat úgy neveztük, hogy mélyépítést, utat, vasutat, közutat kivitelező, közműveket, azaz infrastruktúrát építő cégek. Ezeknek a vállalkozásoknak a rendelésállománya most több 10 százalékkal kisebb, mint egy évvel ezelőtt. 

Miből fakadnak az idei, év eleji nehézségek?

Az építőipari vállalkozások az elmúlt években ahhoz szoktak hozzá, hogy összehasonlító árakon az ágazat teljesítménye

minden évben 10-15 százalékkal nőtt, az ágazat cégei a háttérben ehhez építették ki a kapacitásukat. Most, amikor ennek pont az ellenkezőjét, 10-15 százalékos csökkenést látunk 2023-ra, ez már egy-egy cég életében akár 30-40 százalékos különbséget is jelenthet az eddig megszokott dinamikához képest. Ezért az építőipar várakozásai összeségében negatívak erre az évre. Azt, hogy ez folyó áron mit fog jelenteni, még nem tudjuk, és azt sem, hogy milyen infláció jöhet idén az építőiparban. 

Mi jellemzi az ágazat munkaerőhelyzetét?

Az ágazat cégei idén mintegy 15-16 százalékos bérfejlesztést terveznek, nagyon nagy szóródással. Az látszik, hogy a szakmunkásokat és a mérnököket a cégek mindenképp szeretnék megtartani, még akkor is, ha az elvégzendő munka mennyisége csökken. Ha az összehasonlítható volumeneket nézzük, és egy cég ez évi lehetősége 15 százalékkal, vagy még nagyobb mértékben csökken, akkor a vállalkozás a létszámot nem biztos, hogy meg tudja tartani. Ekkor a segédmunkások azok, akik munka nélkül maradhatnak, mert a szakmunkást és a mérnököt mindenképp meg kell fizetni, hogy ne menjen el Nyugat-Európába dolgozni. Az ÉVOSZ a mostanihoz képest erősebb versenyre számít, ez a nagymunkák területén már most érzékelhető. Több ajánlatadó jelentkezik a munkákért. A kisebb, lakosságot érintő munkáknál ez valamikor április–május tájékán lesz érezhető, a legkésőbb a fővárosban, mert itt van a legtöbb folyamatban lévő felújítás, illetve építkezés.

Az állami beruházások visszafogása, illetve elhalasztása mennyire veti vissza az építőipari munkákat?

2021-es áron 2100 milliárd forintnyi állami, önkormányzati munkát halasztott későbbre a magyar állam úgy, hogy az ezen összeg mögött lévő létesítmények ügyei a 2023–2024-es költségvetési évet nem érinthetik. Ez önmagában is 20 százalékos csökkenés, ha csak az állami megrendeléseket vesszük alapul. Ezzel párhuzamosan a lakosság a fizetőképessége határára ért, a korábbi lakásépítésre, lakásfelújításra félretett megtakarításai már nem elegendők a tervezett műszaki feladathoz. Emellett csak rendkívül magas kamatozású hitellel tudják kiegészíteni a félretett pénzt, ezért napjainkban a lakosság kivár, így a felújítási és az új építési megrendelések is csökkennek. Az építőipar teljesítményét idén az ipari létesítmények, gyárépítések és a logisztikai beruházások húzzák majd. Ezen a területen egyértelműen látszik majd a bővülés.

Több szakértő is úgy véli, hogy tetemes áremeléseket hajthatnak végre az építőanyag-gyártók. Ön is ezt gondolja?

Most év elején sok az üzleti bizonytalanság, a nyitott kérdés. Az építőanyag-gyártók és -kiskereskedők azt mondják, hogy a termelési költségek növekedését, a volumen csökkenését majd áremeléssel próbálják pótolni. Valószínű, hogy az idei év elején egy 10-15 százalékos áremelkedésről döntenek majd az építőanyagok jelentős részénél. Erről az a véleményem, hogy a piac ezt nagy valószínűséggel nem fogja elfogadni, és az ÉVOSZ prognózisa szerint a vevők májustól némi ármérsékléssel vagy havi akciókkal találkoznak majd, és így tudják majd tolerálni az áremeléseket.

Az építőipar terén is megfigyelhető, hogy egyre nagyobb mértékben jönnek be hazánkba a külföldi vendégmunkások. Mennyire befolyásoló tényező ez?

A török és a többi, ázsiai munkaerő és az ottani cégek még a múlt évben és az előző időszakokban elnyert kivitelezési munkákra jöttek hazánkba. Ez egyértelműen jellemezte a tavalyi második fél évet is. Különösen az Európai Unión kívüli cégek magyarországi vállalkozásai azok, amelyek az építőipari szakma számára kritikusak, mert attól tartunk, hogy a vonatkozó magyar jogszabályokat nem feltétlenül tartják be. Ezért az ÉVOSZ nagyon fontosnak tartja, hogy az építésfelügyeleti, munkavédelmi, munkaegészségügyi előírásokat, a termékminőségekre vonatkozó szabályokat, illetve az általuk használt építési termékek magyarországi honosítását betartsák. Ha csak olcsóbbak és hatékonyabbak, mint a magyar építőipari cégek, akkor fel kell venni velük a versenyt, de ha a jogszabályokat csak részben tartják be, és így tudnak versenyezni, akkor azzal erősen korlátozzák a verseny semlegességet, és megsértik a tisztaságát. Idén ezen a területen is erőteljesebb piaci ellenőrzésre van szükség.