K&H: elmaradnak a jelentős fejlesztések, pedig a digitalizáció cégeket menthet meg
Hiánypótló kezdeményezésként 2021 elején indította útjára a K&H az innovációs indexét, amely időről időre megmutatja, hol áll a magyar gazdaság az innovációs versenyben. A pénzintézet 2021 első fél éve óta immár ötödször készített átfogó felmérést a magyarországi közepes és nagyvállalatok körében az innovációról. Idén az adatfelvételt március 21-e és április 11-e között hajtották végre, 60 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. Az 52 kérdésből álló felmérésben összesen négy, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek eltérő súllyal szerepelnek a főindexben.
Fotó: Shutterstock
Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője kiemelte
az összkép most nem túl rózsás. Az innovációs index a kezdetek óta alig mutat fejlődést a magyar gazdasági szereplőknél, 2023 első fél évében is csupán 28 pontot ért el,
vagyis az előző fél évhez képest változatlan maradt. Az index indulásakor ez az érték még 31 pont volt – alig magasabb, mint napjainkban. Jelenleg az ellentétes tendenciák kioltják egymást, hiszen a digitális innováció alindexe 2 pontot nőtt, míg az innovációs stratégia alindexe 2, a megvalósult innovációk alindexe 1 pontot csökkent.
Az ördög a részletekben van
„A K&H innovációs indexe esetében ellentétes erők hatnak az indexre” – jelezte Németh Balázs, hozzátéve, hogy miközben a vállalatok kevesebb figyelmet fordítanak az innovációs stratégia készítésére, nem tévesztik szem elől a digitális átállás jelentőségét. Egyelőre azonban a piaci helyzet, a cégek növekvő költségei nem kedveznek új termékek és szolgáltatások bevezetésének, így inkább belső folyamataikat igyekeznek hatékonyabbá tenni, és ebben kiemelkedő szerep jut a digitalizációnak. Ennek jelentőségével minden vállalatvezető tisztában van: számottevően (fél év alatt 29 százalékról 42-re) nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a legfontosabb, de legalábbis a nagyon fontos feladataik közé sorolják saját digitális átállásukat. A digitális alindex annak ellenére nőtt, hogy közben erősen visszaesett az egyik komponense: a korábbi 48 százalékról 41 százalékra ‒ a 2 évvel ezelőtt mért szintre ‒ esett vissza azon cégek aránya, amelyeknek a felmérést megelőző két évben volt számottevő digitális fejlesztésük.
Németh Balázs jelezte: minél nagyobb egy cég árbevétele, annál magasabb az innovációs indexe is. Ha ágazati bontásban vizsgáljuk az innovációkat, megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági cégeknél (29 pontról 18-ra), az iparban és az építőiparban (31 pontról 26-ra) zuhant a mutató. Az ország nyugati régióiban működő cégeknél 6 ponttal, 29 pontra nőtt, Közép-Magyarországon viszont 2 pontot csökkent a K&H innovációs indexe – de valamennyi régió indexe a 28–29 pont körül szóródik.
A digitális átállásban elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatási szektor vállalkozásai tűnnek ki, közöttük is elsősorban azok a cégek, amelyek éves árbevétele eléri vagy meghaladja a 4 milliárd forintot. A nyugat- és közép-magyarországi régiókban nagyobb a cégek digitális innovációs aktivitása, mint az ország többi részében.
Az innováció legfontosabb hajtóerői között szerepel az a vállalatvezetői szándék, hogy hatékonyabb, gyorsabban reagáló működést alakítsanak ki; javítsák a termékek és szolgáltatások minőségét, illetve alkalmazkodjanak a vásárlók igényeihez. „Ez persze csak elméletben van így” – fűzte hozzá Németh Balázs, aki hozzátette,
sem a termelésben, sem egyéb területen nem voltak kiemelkedő fejlesztések. A vállalatok inkább a háttérfolyamatokat igyekeznek hatékonyabbá tenni.
A szakember jelezte: az innovációt leginkább gátló tényezők között a cégek a forráshiányt, a támogatások elnyerésének nehézségét és bizonytalanságát említették, amellett, hogy sokan úgy vélik: a korábbi innovációk még elégségesek a piaci elvárások kielégítésére. A nem túl fényes gazdasági helyzetben a vállalatok önképe is romlott: 70 százalékról 59-re csökkent az önmagukat innovatívnak tartók aránya, és nem emelkedik az írott innovációs stratégiával rendelkező vállalatok aránya sem. A gazdasági nehézségek miatt ismét kevesebb cég tervez legalább annyi innovációt a következő 2 évre, mint amennyit az elmúlt 2 évben megvalósított. A terveknek azonban gátat szabhat, hogy ismét 10 százalék alá csökkent a vállalatok árbevételének innovációra, újításra fordított aránya.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.