Kedvező lenne, ha jövőre a minimálbér ismét jelentősebb mértékben növekedne, hiszen ez a családok jövedelmének emelkedését is eredményezné, például magasabb lenne a gyed összege – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa arra a sajtóinformációra hivatkozva, hogy az idei őszi bértárgyalásokon napirendre kerülhet a mostani minimálbér és a garantált bérminimum összevonása. Így a legalacsonyabb bér akár 35 százalékkal is emelkedhet, amely ezáltal meghaladhatja a 300 ezres minimumfizetést is. Mindez többeket érint a közszférából, például a szociális ágazatból.
A szakértő szerint kívánatos, hogy érjen el sikereket a Liga Szakszervezetek fóruma, hiszen mindez tisztább, átláthatóbb viszonyokat jelentene, ugyanis gyakran hasonlítják a hazai minimálbérszintet a román szinthez.
Ez azért nem korrekt – emelte ki Szalai Piroska –, mert ott sokkal több a minimálbérre bejelentett munkavállaló, mint itthon, hiszen hazánkban ez pár százezer főt jelent, szemben az ottani magasabb aránnyal. Hazánkat inkább a lengyelekhez vagy a szlovákokhoz kellene viszonyítani,
ahol tavaly az országos bruttó átlagbér 1304 euró volt. Szlovákiában a lakosság kevesebb mint 5 százaléka dolgozik minimálbérért, viszont a legszegényebb, a keleti Eperjes megyében a kialkudott minimálbér kifizetése már gondot okozhat. A képhez hozzátartozik, hogy a mostani, bruttó 700 euróból adózás után 569 euró marad, ám a munkaadónak a szuperbruttó, azaz valamennyi járulék beszámítása után a minimálbér voltaképpen 946,40 eurós kiadást jelent.
Szakértőnk szerint a fizetések emelkedése például a versenyszférában már augusztustól kompenzálhatja az inflációt. Szalai Piroska arra is emlékeztetett, hogy az idei első fél évben a versenyszféra 17,8 százalékkal emelte átlagosan a béreket, így a köz- és civil szférával együtt is 16,3 százalék az év első felének átlagos bruttó bérnövekedése.
A kormány 2023-ban a minimálbért 16 százalékkal, a garantált bérminimumot 14 százalékkal emelte, miközben a KSH adatai szerint az infláció most júliusban 17,6 százalékos volt és pénteken jön az új inflációs adat.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pár nappal ezelőtt jelezte: dinamikus maradt a fizetések növekedése, miközben történelmi mélypontra csökkent a regisztrált álláskeresők és 4,8 millió fő közelébe emelkedett a foglalkoztatottak száma. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Nagy Márton rávilágított, hogy a családok és a munkahelyek megvédése érdekében szükségszerű és nemzetgazdasági érdek is a bérek vásárlóerejének megőrzése, majd dinamikus növelése. A fogyasztást ugyanis csak így lehet bővíteni, ami elengedhetetlen feltétele a gazdasági növekedés gyors visszalendüléséhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.