Ketyeg az óra: február 15-én, azaz e hét csütörtökön elérkezik a felsőoktatási jelentkezési határidő, ameddig minden továbbtanulni szándékozónak el kell döntenie, mit és mely intézményben szeretne hallgatni. A tavalyi jelentkezési és felvételi számok alapján biztosan sokan választják majd a kommunikáció és médiatudomány szakot, nem utolsósorban azért, mert ilyen diplomával a kézben temérdek pozícióban el lehet helyezkedni, ráadásul egész gyorsan.
Serkentheti a továbbtanulási vágyat, hogy a tavalyi 60 563 ösztöndíjas hellyel szemben idén már több mit 90 ezer hallgató pályázhat állami támogatásra, ennek megfelelően a kínálat is színes. Ezért készített videósorozatot az Origo Tudomány rovata, hogy segítsen az eligazodásban és akár az utolsó pillanatos kérdések eldöntésében. Mi is sorra vettünk már a legnépszerűbb szakok közül néhányat, így például a nemes szakmát, az állatorvoslást, majd a mindig kedvelt turizmust, a többféle képzést is kínáló informatikai szakokat, illetve a pszichológiai oktatásokat.
Ezekhez hasonlóan kedvelt a kommunikáció és médiatudomány, amit az elmúlt évek folyamatosan növekvő jelentkezési számai is jeleznek:
Adja magát a kérdés, hogy pontosan milyen képzésben is vesznek részt, akik ilyen szakra mennek.
A cél olyan kommunikációs szakemberek képzése, akik ismerik a médiapiac teljes spektrumát, kiemelten a hír- és műsorszerkesztés elveit és gyakorlatát,
a digitális kommunikáció eszköztárát a gazdaság és közigazgatás működésében és intézményrendszerénél. Ide tartozik, hogy az e-kommunikáció és a digitalizáció terén is korszerű ismereteket szerezzen.
A hivatalos megfogalmazás szerint „annak való a kommunikáció és média szak, aki nyitott, érdeklődik a közösségek, társadalmak sorsa iránt, aki könnyen megtalálja a hangot az emberekkel és szívesen dolgozik majd tévéknél, lapoknál, cégeknél kommunikációs szakemberként, újságíróként, riporterként, szerkesztőként, reklám vagy PR-területen.”
Mindebből kiindulva a kommunikációs diplomával rendelkezőkre is áll, amit a közgazdászokra szokás mondani, hogy „bármi lehet belőlük”. Ezt az Oktatási Hivatal alábbi, potenciális pozíciókat összegző felhőábrája tökéletesen szemlélteti:
Az sem mindegy természetesen, hogy az ilyen szakon végző fiatal diplomás milyen kezdőfizetésre számíthat. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as kutatása alapján
a szakon a 2020–2021-es tanévben abszolutóriumot szerzettek bruttó átlagjövedelme 389 027 forint volt.
Az átlagos elhelyezkedési idő sem hosszú, 1,63 hónap.
Minden alapinfó, amit a felvételiről tudni kellFebruár 15., csütörtök a határidő, ameddig mindenkinek el kell döntenie, mely felsőoktatási intézményben és milyen szakon kíván továbbtanulni. A decemberben megjelent felsőoktatási felvételi tájékoztató január végén frissült, és elérhető a Felvi.hu honlapon. Mivel tavaly óta a teljes felsőoktatási felvételi eljárás digitális, ugyancsak a Felvi.hu E-felvételi alpontjában kell feltölteni az összes szükséges dokumentumot a határidőig, majd hiánypótlásra, a jelentkezési helyek sorrendjének egyszeri módosítására, esetleg a jelentkezés visszavonására is itt nyílik lehetőség július 10-ig. Fontos megjegyzés: az összes felvételizőnek rendelkeznie kell ügyfélkapus hozzáféréssel, ezen keresztül lehet jelentkezni és hitelesíteni a jelentkezést. A felvételi pontokat 500 pontos rendszerben számítják:
A ponthatárokat várhatóan július 24-én hozzák nyilvánosságra. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.