Kiskereskedelem: szenvednek a lengyelek, nagyon elfér a választások előtti pénzeső

A lengyel kiskereskedelmi forgalom zuhanása előbb kezdődött, mint a magyaré a háztartások pénztárcáját megcsapoló magas infláció miatt. A most közölt májusi lengyel adatok szerint a probléma még mindig fennáll, aminek ezúttal remélhetőleg, nem lesz előre jelző ereje számunkra is. Az életszínvonal zuhanása Európa-szerte tapasztalható, bőven beszélhetnének róla a britek vagy a skandinávok, nem csak a közép-európaiak – és a növekvő recessziós veszély közepette téma is szinte mindenhol. 

A tavaly ősszel kezdődött visszaesés ellenére Közép-Európában a kiskereskedelmi forgalom a korábbi gyors emelkedésnek köszönhetően még mindig jóval magasabb, mint a múlt évtized közepén, az energiaválság, a háború és a felszökő infláció közepette azonban a csökkenés komoly mértékű.

Melyik országban épp hol tart és milyenek a kilátások, az az infláció és a bérek dinamikájától függ, hiszen az alacsonyabb infláció is jobban fájhat, ha nem kompenzálja a jövedelmek emelkedése.

Lengyelországban a csütörtöki adatok szerint májusban 6,8 százalékkal volt kisebb a változatlan árakon számolt kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbinál. 

Magyarországon a fájdalmas hatások később érkeztek, mint a régió más államaiba – és még később Romániába –, mivel tavaly a hazai háztartások jövedelme szépen emelkedett, sokáig kompenzációt nyújtva. Az infláció is később érte el a csúcsot a régió többi országához képest, az év vége felé, és a többieknél magasabban. Emiatt lett nagyon meredek a magyar kiskereskedelmi forgalom csökkenése: tavasszal 13 százalék körül tartottunk.

 mert a háztartások egy darabig képesek kompenzálni a bajt a tartalékaikból, de aztán elkezdenek óvatosabban költeni. Ez történt utoljára Romániában.

Reményt nyújt, hogy a pénztárcákat satuba fogó pénzromlást a jegybanki szigorítás és a bázishatások előbb-utóbb lejjebb szorítják, de látható, hogy az infláció már megindult csökkenése ellenére 

 A költségeik valóban emelkedtek, de a drágulásból származó többletjövedelmeik egy része a profitjukat duzzasztja: a Handelsblatt összesítése szerint az 500 legnagyobb európai vállalat két év alatt megnégyszerezte profitját, rekordot elérve. 

A lengyel infláció az idén a 18,4 százalékos csúcsról májusra 13 százalékra csökkent, de láthatóan ez a javulás egyelőre nem jelentkezik a kiskereskedelmi forgalom szintjében, miközben a további inflációcsökkentés nehéznek ígérkezik: a lengyel jegybank nem is vagdossa úgy a kamatait, mint a magyar. 

A hazai infláció jóval magasabb, de gyors csökkenésnek indult, ami reményt adhat, hogy talán már a június 6-án esedékes magyar májusi kiskereskedelmi adat mutat újabb javulást – bár egyáltalán nem biztos, hogy a háztartások költési óvatosságának enyhülése lépést tart az infláció csökkenésével, erre figyelmeztetnek a lengyel számok is.

Ami a lengyeleket illeti, az esetükben felbukkant egy újabb tényező, ami hosszabb időre tarthatja magasan az inflációt, bár nem meglepetés, hogy az ősszel esedékes ottani választások – és az egyre erősödő európai recessziós veszély – évében megengedőbb a gazdaságpolitika.

Rekordnagyságú, egy év alatt több mint 23 százalékos minimálbér-emelést javasolt a harmadik választási győzelmében reménykedő Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány, a közgazdászok azonban aggódnak, hogy ez tovább súlyosbítja az egyébként is két számjegyű inflációt.