Segítség! Ezt már a legjobb bőr sem bírja

Budapest határában, Pestszentlőrincen Tóth Zoltán meteorológus minden reggel felmegy a háztetőre, és megnézi a műszereket. Különleges berendezések ezek, kimutatják, mekkora sugárzás éri a bőrünket. Az Országos Meteorológiai Szolgálat egy nappal előre jelzi a várható UV-sugárzást. Ennek köszönhetően az időjárás szeszélyei mellett, a napfény erejére is készülhetnek az emberek.

Az előrejelzéshez három tényezőt vesznek figyelembe. Az első a napsugárzás beesési szöge: ezt befolyásolja a napszak (reggel és este már vastagabb légköri rétegeken át érik a sugarak a Földet, ezért kisebb az UV-sugárzás), illetve az évszak is (májustól szeptemberig jár magasan a Nap, ilyenkor erős a sugárzás). Ezekből az állandó adatokból kiszámítható, hogy derült időben mekkora lehet a maximális sugárzás.

Ehhez adják hozzá a meteorológiai tényezőket. Ilyen a magaslégkör várható ózontartalma, amely elnyeli az UV-sugárzást, illetve az ország különböző pontjain várható felhősödést, hiszen ez szintén csökkenti a veszélyt. A fenti tényezők figyelembevételével rajzolható meg az ország várható UV-sugárzási térképe. Mivel fotonokat közvetlenül számolni nem lehet, az UV-sugárzás mérését közvetett módszerrel oldják meg. Ehhez egy speciális, kristályos anyagot használnak, amelyből a belépő fotonok hatására elektronok lépnek ki, vagyis elektromos áram keletkezik. Ennek az elektromos áramnak a jellemzőiből számítja ki Tóth Zoltán és munkatársai a belépő fotonáram jellemzőit.

Az UV, azaz az ultra viola (magyarul: ibolyán túli) egy tartománya az elektromágneses sugárzásnak. Hullámhosszuk alapján léteznek gamma-, röntgen-, UV- sugarak, a látható a fény és az infravörös sugarak. Az UV-sugárzáson belül is elkülönítünk három tartományt UV-A, UV-B és UV-C jelöléssel. Az UV-C a legrövidebb hullámhosszú, 50 nanométertől 280-ig terjed, gyakorlatilag nem is éri el a földfelszínt. Az UV-B az, ami minket leginkább érint, ez 280-340 nanométer közötti hullámhosszú. Kismértékben nagyon hasznos, hiszen elősegíti az emberi szervezetben a B-vitamin termelődését. Nagy mennyiségben azonban veszélyes, mivel bőrrákot okozhat. Az UV-A sugarak egyes szakemberek szerint hatással lehetnek a bőr öregedésére, de ezt egyelőre még nem igazolták minden kétséget kizáróan.

A közvélekedés szerint az UV-sugárzás egyre nő, ennek oka pedig az emberi tevékenység. A szakember azonban árnyalja a képet. Tóth Zoltán légkörfizikus szerint nem az UV-sugárzás nőtt drasztikusan az utóbbi évtizedekben, hanem az emberek napozási szokásai változtak oly mértékben, hogy annak egészségkárosító következményei immáron nyilvánvalóak – állítja. A szakember azt elismeri, hogy az extrém erősségű, vagyis 8-as érték fölötti sugárzással járó napok száma enyhén emelkedő tendenciát mutat, de szerinte régebben is voltak hasonló napok – legfeljebb ezek hatása nem érvényesült annyira, mint manapság.
Lehet, hogy furcsán hangzik, de Tóth Zoltán szerint az elmúlt 30-40 évben a légkörbe került szennyezés még védett is minket a káros UV-sugaraktól. – Az utóbbi időben azonban egyre jobban előtérbe kerültek a környezetvédő technológiák – jelentette ki. Tisztább lett a levegő, s így amit az egészségvédelem szempontjából eredményként könyvelhetünk el, az más területen károsan hat, hiszen az UV-sugárzás, ezáltal könnyebben áthatol a légkörön.

A sokat emlegetett ózonlyukkal kapcsolatban a légkörfizikus elmondta: a ’90-es évek eleje óta bevezetett szigorú intézkedések következtében a mérsékelt övben kezd helyreállni a sztratoszférában mért ózonmennyiség. Ennek a kedvező folyamatnak a szűrőhatását azonban ellensúlyozza az, hogy a már említett levegőtisztulás miatti nagyobb a légkör UV-áteresztő képessége.

A napozás ma már nem lehet egészséges

Egészséges napozás nincs – ezt mondja a bőrgyógyász. Még megfelelő fényvédelemmel is bőrkárosodást okoz a napfürdő. „A napégés az első veszély – mondta Battyáni Zita, bőrgyógyász főorvos –, leégéskor a bőr megpirosodik és hólyagok keletkeznek rajta, később pedig szeplők, barna foltok maradnak a bőrön. Ha valaki sokszor leég, értágulatok és ráncok keletkeznek a bőrén. Még nagyobb veszély, hogy bőrdaganatok alakulhatnak ki.”

Még 150 év kell az ózonréteg helyreállásáig