Diplomásaink szövegértése nem jobb mint a skandináv érettségizetteké

Olvasásból és szövegértésből, akárcsak a hetvenes-nyolcvanas években, ma is gyengék a magyar eredmények: harminc OECD-állam közül a 17–22. helyet érték el diákjaink a PISA teszten. Tíz évesen még állják a versenyt nemzetközi szinten, a 15 évesek körében azonban már erősen a középmezőnyben vagy az alatt teljesítenek.

Diplomásaink szövegértése átlagosan nincs magasabb szinten, mint a skandináv érettségizetteké. Több évtizedes időszakot nézve a magyar oktatás természettudományos téren az elsők közül szintén a középmezőnybe, matematikából pedig az alá „küzdötte le” magát. Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a PISA Igazgató Tanácsának tagja szerint, ha az oktatás fejlesztése a mostani tempóban folytatódik, az eddigiekhez hasonló eredményekre számíthatunk.

Franciaországban, Dániában, Lengyelországban vagy Németországban ráébredtek arra, hogy az oktatás helyzetét tükröző felmérés milyen versenyképességi mutató, viszonyítási pont lett a fejlett világban. Arról árulkodik ugyanis, hogy a diákok a munkaerőpiac szempontjából mennyire alkalmazható tudást szereznek.

Még Magyar Bálint minisztersége idején született meg az a határozat, miszerint az alapkészségek (írás, olvasás, szövegértés, számolás) elsajátítása a hazai iskolákban se maradjon abba az alsó tagozaton, ellenkezőleg, az folytatódjon a felsőbb évfolyamokon is – csakúgy, mint általában a világ sikeresen teljesítő oktatási rendszereiben. A pedagógiai módszerrel együtt az ismeretanyag is megújításra szorul: a tananyag reprodukálása helyett a tanároknak a tudás alkalmazását kell megtanítaniuk.

Az új oktatási programcsomagok már ennek jegyében készültek. Kísérleti kipróbálásuk meg is kezdődött: 2013-ig azokat valamennyi iskolában alkalmazzák felmenő rendszerben (azaz évente növekvő számban); az eredmény 8–10 év elteltével lesz mérhető. Az oktatáspolitikai vezetők mindezt úgy értékelik, hogy megkezdődött a minőségi munka feltételeinek a megteremtése. A legfontosabb kérdésre azonban nincs megnyugtató válasz: kik fogják majd elvégezni a minőségi munkát? A tudástársadalom építése az óvodákban, iskolákban kezdődik – magas színvonalú, a pályára alkalmas, a legmodernebb pedagógiai módszereket alkalmazó tanárokra lenne szükség. Ennek feltétele a minőségi szelekció, a kellő fizetés – hogy valóban a legkiválóbbakat vonzza a pedagógusi pálya –, s a magas társadalmi presztízs. Ma Magyarországon mindhárom hiánycikk.